Xenon 2, a kiképzőgiró

Amikor 2008 tavaszán írtam a Xenonról, nem gondoltam volna, hogy pár évre rá, már kevésbé zöldfülűen, egészen más véleményem lesz róla.

Annak idején kissé mackósnak találtam. Pláne amiatt, hogy Andi Siebenhofer táncoltatta, az összehasonlítási alap pedig az MTO sport volt, ami mongúz volt a medvéhez képest. Azóta repültem fürgébbnél fürgébb forgószárnyasokkal és ez a képesség sokat veszített jelentőségéből. Előtérbe került az aktív-passzív biztonság, a megbízhatóság, a strapabírás. És sokkal fontosabbnak tűnik az, ha egy légi jármű lehetővé teszi a megszokást, a tanulást, a fejlődést. Kétségtelen tény, hogy az identitás kidomborítására alkalmasabb egy dögös sportjárgány. Ez már csak így működik nálunk, örök gyermekeknél. Addig, amíg csak álmodozunk, nincs is semmi gond. De ha netán, csodával határos módon a tett kerül előtérbe, ha megengedhetjük magunknak a nagy lépést, hogy a valós világban is felmerészkedjünk a levegőégbe, mondjuk pont egy ultrakönnyű autogiró által, akkor ajánlatos és szerencsés lesz olyan szelekciós kritériumok mentén gondolkodni, melyek a Xenont kvázi megkerülhetetlenné teszik.
Itt el is érkeztem kacskaringós gondolatsorom lényegéhez: a repülés, tanulással kezdődik és végződik. Abban az értelemben is, persze, hogy a magasabb szellemi térbe emelkedés által magunkról tanuljuk meg a leglényegesebbet, de most jön a csattanó: a repülést is meg kell tanulni. Ez ugye tök evidensnek tűnik, mégis le kell írni, mert manapság egyre inkább azt hajlamos hinni a nyájas fogyasztó, hogy ha valamit megvásárolt pénzéért, akkor az abban a portékában benne rejlő lehetőségeket, az élménypotenciált is megvásárolta, készpénz visszafizetési garanciával. Itt van a kufárok trükkje. Azt a benyomást keltik, olyan hangulatot teremtenek, mintha a tudást, a képességet is adnák a cuccal.
Idestova két éve riszálom a girók farát a magyar pilótatársadalom és tágabb értelemben a repülés iránt érdeklődők előtt, de csak úgy, mint a manöken a kifutón: különösebb felelősségtudat nélkül.
Lassan eljött azonban az ideje annak, hogy kezdjük komolyan venni a kérdést, előbb-utóbb ugyanis lesz komoly érdeklődő is, a válság lejártával alighanem olyan is, aki nem csak hiénázni szeretne.
Ha megjelenik a fizetőképes kereslet, ha lesz tétje is a magamutogatásnak, akkor a pilótaképzésnek és az üzemeltetésnek a feltételei is adottak kell, hogy legyenek.
Ezek nélkül az ultrakönnyű autogiró csak délibáb marad.

Méhész Zsolt és csapata kulcsrakész megoldást kínál ehhez a kulcsfontosságú kérdéshez. Ennek a megoldásnak a tárgyi eszköze a Xenon 2.
Nem az elsődleges, az ugyanis, mint mindig: az ember. Ezen a ponton Zsolt legalább olyan jól döntött, mint amikor a kiképzés céljaira pont ezt a forgószárnyast választotta. Két markánsan különböző karakterű, de egyformán elismert szaktekintélyre bízta az oktatást: Egyik Depinyi János, aki 62 éves fejével 30 éves és a több mint 16.000 órás Maléves pályafutás mellett 40 éven keresztül folyamatosan volt kisgépes oktató, maga a megtestesült „öreg pilóta”, tipikus ellenpólusa a „bátor pilótának”. A másik az a Tóth József (Totya) akit sem motoros sárkányos, sem mezőgazdasági rgv.-s, sem kisgépes körökben nem kell bemutatni. Tudomásunk szerint két, érvényes, magyar, illetékes hatóság által kiadott autogiró oktatópilóta szakszolgálati engedély van hazánkban. Az övék.

Hogy ki is Méhész Zsolt?
Ő a Xenon 2 gyár szervizmérnöke és dealer-e. Egyébként ő is nagy álmodozó, csodákban hívő…

A kiképzés a következőképpen működik:

1. Be kell lépni a SFUL-ba. ( Hatósági jogkörökkel ellátott, auditált szlovák UL szövetség)
2. Érsekújvári autogyro iskolában el kell végezni az alap (30óra), vagy átképző (7,5óra) tanfolyamot.
   Depinyi János és Tóth József kezei alatt, ők egyben hivatalos érsekújvári oktató pilóták
   (Magyaroknak Esztergomból kiindulva egy közeli, szlovák, privát reptéren, szép környezetben)
3. Le kell vizsgázni. (A lap megjelenéskor már egy hazánkfia remélhetőleg abszolválta is.)
4. Eredmény: Egész EU-ban érvényes hobby-sport repülő licensz.
5. Bonyolult? Ugye nem! A lényeg a MINŐSÉGI OKTATÁSON van, melynek most már minden feltétele adott: szervezet, tananyag, oktató, gép, és nem utolsó sorban: barátságos, támogató, empátiás fogadtatás.

A Xenon kimondottan oktatásra és utas reptetésre való békés, barátságos, egészséges önbizalmat is adó kezes jószág. 8,6 m-es átmérőjű rotorjának köszönhetően már a „csak” 100 lovas Rotax motorral is tisztességes repülési tulajdonságokkal rendelkezik. Nem csak fel-leszállás során, hanem a levegőben is szinte mindent megbocsájt. Az esztergomi reptér egyenetlenségeit pont olyan jól bírja, mint a légköri turbulenciát. Erről személyesen is meggyőződtem, csakúgy, mint a strapabíró képességéről, és itt nem csak az általam produkált pontatlan földet érésre célzok, hanem a Banja Lukán, anyóst és kutyát házban marasztaló időben látott egész napos fel-leszálló utas és bemutatóüzemre.
Ha tehát valaki ész és nem szenvedély-érvek alapján választana magának ultrakönnyű forgószárnyast, feltétlenül próbálja ki a Xenont. Az üzemeltetés, szervizelés, lajstromozás kérdéskörére is van megoldás. Ma még Szlovákában… Ott a legkorszerűbb EU-s elvek szerint felépített szakhatóság várja a vendégeket is. Zsolték már megtalálták és kitaposták az egyébként könnyen járható utat és bárkit szívesen útba igazítanak, elvezetnek rajta…

Mindezek után, jogosan tevődik fel a kérdés, hogy mi nekem a hasznom abból, hogy Méhész Zsoltot és lelkes csapatát reklámozom.

Egyszerű: nekem nincs megoldásom az oktatásra és a lajstromozásra, nem tudok törvényes megoldást kínálni a magyarországi üzemeltetésre. Nekik van. Ők tudnak.
Annak mi értelme van, hogy csábítsam a girózás iránt érdeklődőket, ha nem tudom garantálni, hogy törvényesen éljenek ennek a fantasztikus légi járműnek a lehetőségeivel?
Első és legfontosabb szempont, hogy akit komolyan érdekel a kérdéskör, olyan szakemberek által tanulja meg a girózást, mint amilyenek Depinyi János és Tóth József.
Utána, a megszerzett tudás birtokában bőven ráérnek még a vásárlásról gondolkozni.
Akkor már képesek lesznek jó döntést hozni.
Addig is itt vannak az elindulási pontok:
Gyár: www.celieraviation.eu
Méhész Zsolt:www.gyroplane.hu, mehesz@gyroplane.hu , +36-30-237-54-64
Depinyi János: depinyi@gyroplane.hu, +36-70-316-30-04
Toth József (Totya) toht@gyroplane.hu, +36-20-777-98-16