Olasz gyalogsárkány-, motorossárkány- és siklóernyõs pilóta volt, több máig érvényes rekordot repült UL-lel és gyalogsárkánnyal. 2001-ben egyedülálló projektet indított el Metamorfózis néven: azt tervezte, valamennyi kontinensen repül egy-egy különleges rekordot. Különbözõ ragadozó madarak útvonalát követve igyekezett minél mélyebben megismerni a távrepülés rejtelmeit, mondván, õk tudják a legjobban: hogyan lehet a természet erõire hagyatkozva, a lehetõ legkisebb energiaráfordítással a lehetõ legmesszebbre jutni. Angelo márciusban egy Sky Arrow típusú géppel, az olasz légierõ tisztjének utasaként repülõbalesetben életét vesztette.
Tanulmányait a párizsi Testnevelési Egyetemen végezte. Egy életre elkötelezte magát az úgynevezett „extrém” sportoknak: oktatott sárkányrepülést és siklóernyõzést, emellett síoktatóként és alpesi vezetõként is dolgozott. A sors kegyeltjének érezhette magát: az volt a munkája, amit a világon a legjobban szeretett.Elsõként repülte át Európa legmagasabb, több mint 3000 méteres vulkánját, az Etnát, mégpedig a kitörés kellõs közepén. „Menet közben” dokumentumfilmet készített az egyik francia csatorna számára. Az Etna egyébként is vonzotta, az elemek – a levegõ, a víz, a föld és a tûz – találkozásának tekintette. Nem véletlen, hogy a vulkán oldalában telepedett le, majd megalapította az ETNA FLY sárkányrepülõ-iskoláját, ami hamarosan a már régebben mûködõ No Limits Etna Center extrém-sport-paradicsom szerves részévé vált. Angelo barátjával, a francia Patrick de Gayardonnal számos bemutatót repült, programjuk az „Ikarosz álma” nevet kapta.
Sokévi professzionális repülés és két világbajnoki cím után Angelo felhagyott a versenyzéssel, és meghökkentõ rekordkísérleteknek kötelezte el magát. Haláláig több mint 15 ezer órát töltött a levegõben. A világ számos pontján megfordult: tengerek, sivatagok, vulkánok, gleccserek és hegyláncok fölött repült.
Metamorfózis
Angelónak volt egy nagy álma, hivatalosan projektje, aminek a Metamorfózis nevet adta, és amit korai halála miatt csak részben valósíthatott meg. Azt tervezte, hogy a világ valamennyi kontinensén repül egy-egy figyelemre méltó rekordot, különbözõ ragadozó madarak társaságában.
2001-ben a Metamorfózis „nyitányaként” földközi-tengeri útvonalat gyalogsárkánnyal – a szaharai sólymok vonulási útvonalát követve – Tunézia szívébõl Cap Bonig repült, majd onnan 150 kilométert a Földközi-tenger fölött tett meg szülõföldjég, Szicíliáig.
Vontatópilótája Richard Meredith-Hardy volt, aki több magyarországi helyszínû nemzetközi verseny szervezésében vett részt különbözõ „minõségekben”, úgymint világbajnok, PPG-versenyigazgató és zsûritag.
Rá egy évre az orosz természettudományi kutatóintézettel együttmûködve lényegében megmentette a szibériai darvakat a kihalástól, „kötelékvezérként” megmutatva nekik a faj hagyományos migrációs útvonalát Szibéria északi részétõl Iránig, a Kaszpi-tengerig. A fiókák fogságban keltek ki a tojásból, elõször a sárkányt látták meg, Angelót pedig egy személyben apjuknak és anyjuknak tekintették. Mikor eljött a költözés ideje, hûségesen követték az 5300 kilométeres úton. Mivel nem voltak „igazi” szüleik, Angelo nélkül esélyük sem lett volna arra, hogy elérjék a „desztinációt”. A hat hónapig tartó, kimerítõ kaland, ami egyébként a világ leghosszabb siklórepülése lett, nemzetközi tudományos körökben is nagy visszhangot keltett. Mikor eljött a tavasz, a madarak közül többen visszatértek természetes élõhelyükre, Szibériába.
2004-ben – két évig tartó felkészülés után – Angelo a rendkívül zord idõjárási körülmények dacára gyalogsárkányával a világon elsõként keresztezte a levegõben a Himaláját. Közel 9000 méteres magasságon, mínusz 50 fokban, 200 kilométer/órás sebességgel körülbelül négy órát repült. Vontatópilótája ezúttal is Richard Meredith-Hardy volt. A Himalája-expedíció után Angelo valóságos „nemzeti hõs” lett Olaszországban.
Át a Himaláján és az Andokon
Következõ expedíciója helyszínéül az Andokot választotta, hogy tanulmányozhassa az ott élõ kondorok reptechnikáját. A madarak között ugyanis a kondor rendelkezik a legjobb adottságokkal. Karakterisztikája, szárnya aerodinamikai tulajdonságai lehetõvé teszik, hogy a zord idõjárási viszonyok között is a levegõben maradjon. Akár 10 ezer méteres magasság fölött is képes repülni. A felkészülés másfél-két évet vett igénybe. A Fiat gyár és a Federico II Egyetem aerodinamikai kutatási eredményeit is felhasználva Angelo és társai olyan, a világon egyedülálló sárkányt fejlesztettek ki, amely a kondor lassú szárnymozdulatait imitálta. A repülõeszközt többek között a Fiat gyár szélcsatornájában tesztelték. A Digifly olyan mûszert alkotott, amely nemcsak a repülési adatokat, hanem a pilóta szervezetének egyes fiziológiai változásait is rögzítette, melyeket a magasságváltozás idézett elõ. Az olasz légierõ orvosi központjában pedig kidolgoztak egy Pránajáma elnevezésû technikát, ami a sztratoszferikus magasságban uralkodó túlnyomásos-oxigénhiányos állapotot ellensúlyozta.
2005 utolsó napján Angelo a Csendes-óceán felõl érkezõ északnyugati légáramlat segítségével sikeresen átkelt az Andokon – akár egy valódi kondor. Ezzel a repüléssel Richard Meredith-Hardyval világrekordot döntött vontató-vontatmány felállásban.
Halála elõtt Angelo már újabb nagyszabású projektet tervezett: Peruba készült, hogy két kondor „közremûködésével” hozzájárulhasson a veszélyeztetett faj megmentéséhez. Az „aspiránsok” még tojás formában kerültek Angelóhoz, és miután kikeltek, a pilóta házában nevelkedtek.
A Himalája- és az Andok-expedíció után Angelo szerette volna átrepülni a többi kontinens legmagasabb pontját is. Halála elõtt már az antarktiszi Mount Vinson-expedíciót készítette elõ.
Angelo emlékére felesége, Laura a perui gyerekek megsegítésére létrehozta az Angelo d’Arrigo alapítványt.
M. K.
Ciao, Angelo
Barátom, Angelo tragikus körülmények között veszítette életét az olaszországi Comisóban 2006. március 26-án, egy Sky Arrow típusú repülõgép utasaként. A temetés két nappal késõbb, a szicíliai Cataniában volt. Több ezer gyászoló volt jelen, hogy lerója kegyeletét Olaszország leghíresebb sportrepülõ pilótája elõtt.
Az utóbbi években Angelo visszatért a motor nélküli repüléshez, gyalogsárkányozott és siklóernyõzött. Ha csak tehette, madarakkal repült – ennek kapcsán dolgozta ki a Metamorfózis elnevezésû projektet, amit sajnálatos módon csak részben tudott véghezvinni. Angelo 1990-ben házasodott össze Laura Mansucóval. Három gyereke maradt: Joelle tizenkilenc, Gabriel tizennégy, Ivan hároméves.
Richard Meredith-Hardy