Hátimotor Hátimotor Motoros sárkány Kezdőlap Merevszárnyú UL Forgószárnyú UL Műrepülés Videók Galéria

Version francaise Versiunea în româneste
 
Hátimotor

Sebességi világrekord 100 km-es zárt háromszögön


Pilóta:Szabóné Koleszár Edina
Rekord:Sebesség 100 km-es háromszögön, férfi és női kategória: 54,4 km/h
(jelenleg érvényes rekord: 51,9 km/h, Michel Carnet)
Motor:Parapower Solo210
Szárny:Dudek Plasma 22, FE-097
Klub:Felhőút Sportrepülő Egyesület (www.felhout.hu)

A Plasma a szívemcsücske-ernyők között dobogós helyen áll azóta, hogy Szabó Gyuri jóvoltából először kipróbáltam. Repültem vele erős szélben, szélnyírásban, vaj időben, termikben, brutál termikben, olyan időben is, amire Péter azt mondta, nem vagyok normális… És jól vizsgáztunk. Egy dologgal nem igazán birkóztam meg, a forgolódó szélcsenddel (ernyősöknek ez talán nem annyira paradox fogalom), hajnali harmatos fűben, de volt pótvizsga lehetőség. Kellő tisztelettel közelítettem hozzá, mert eléggé más, mint amit megszoktam. Csak úgy hívom, Villámgyors Kiskedves. Olyasmi, mint kicsi Lányunk. Vibrálóan energikus, kicsi, karcsú, mosolygós, értelmes, és szépséges. Kiváló választás egy sebességi rekordkísérlethez.
A nyár eltelt az 50 km-es sebességi rekordkísérletekkel. Ez a rekordfajta a többihez képest kevesebb szervezést igényel, ezért megengedtem magamnak több kísérletet is. Ez gyakorlásnak (és has- illetve combizom erősítésnek) remek volt, de mindig volt egy olyan érzésem, hogy lehetne jobb is. A legjobb eredményemnél a logger nem mért, lecsúszott az akksi saruja, és utána már ez alá nem adtam. Szeptemberben éreztem, hogy olyan sok lehetőségem már nem lesz próbálgatni, és jó lenne végigmenni egy 100 km-es távon is, ezért a következő gyönge szeles napra egy 100-as háromszöget írtam ki. Nagy esély volt rá, hogy elfogy egy teli tank üzemanyag, ezért a gödöllői reptér helyett Dányba mentünk, ahol az utolsó száron mindenképp biztonságosan végrehajtható egy vészleszállás, érkezéskor nem kell átrepülni város fölött.
Aznap a többiek egy kellemes, őszi túrarepülés reményében jöttek ki, ami valóra is vált, nagyon szépet repültek. De előtte segítettek az előkészületeknél, ami nagyon jól jött, sietni kellett, és a dokumentáció is időigényes. Annyira bizonytalan volt a szélirány, hogy Pétert kérdeztem meg, melyik feladatlapot vegyem elő, merre kezdjem a háromszöget. Hogy milyen tuti tippet adott, az később igazolódott be.
Amennyire tartottam a starttól (elég gödrösnek tűnt a placc, forgott a szél, és bokorsor felé kellett futni), olyan sima volt végül. Ilyenkor nem indulok neki rögtön a feladatnak, legalább 1000 métert szintben kell repülni, mielőtt átrepülöm a startvonalat. A lábgyorsító előszedése sem ment olyan egyszerűen kesztyűben, ráadásul a karabiner, amivel magam elé rögzítettem, hogy ne kapja be a légcsavar, megtekeredett, alig bírtam kibogozni. Szóval volt egy kis molyolás indulás előtt, de letrimmelve repültem, nem pazaroltam sok üzemanyagot.
Amint átrepültem a startvonalat, kiengedtem a trimmeket, koppig tapostam a gyorsítót, és útjára engedtem a gyorsvonatot. Az eleje termikes volt, rázott, mint az ördög, mintha a gyorsvonat földúton robogna, jó mély nyomvályúkban zötyögve. Full gázra volt szükség végig, a motor ordított, de a Solo210-es a maga jó értelemben vett igénytelenségével sok mindent megbocsájt. A precesszió viszont nagyon zavart. A kis súlyomat egyébként is könnyen kifordítja, de most a teljes gáz miatt különösen érezhető volt. És hát valamit valamiért, igaz, hogy nyüstölhetem a motorom, de nem épp egy versenyparipa, örültem, ha szinten tudtam tartani. Emelkedni csak úgy tudtam, hogy leléptem a gyorsítóról, de szerencsére majdnem végig tiszta volt a terep.
Az első száron 58 km/h lett az átlagsebességem, ami még nem jelentett semmit, de azért jó jel volt. A szél gyöngécske volt, de valamennyit tolt azért.
Ahogy vártam, a második száron lelassultam, ott már csak 48 km/h-t mentem. A harmadik száron viszont nagyon kellemes meglepetés ért, ismét hátszelem lett. Kiemelkedtem vagy 3-400 méterre, és élveztem a suhanást. A laposan sütő nappal szemben mentem, alattam füstök, szép volt nagyon. 58 km/h körül lett itt is az átlagom. A motor igazán jó étvágyú volt, az összes üzemanyagot megette, de elég volt. Az első szár termikjei azért sokat segítettek.
A teljes távon 54,4 km/h lett az átlagsebességem. Ezt csak este tudtam meg, amikor Daróczy Jani taszkolta a tracklogomat. Már 52-nek is örültem volna, mert az érvényes világrekord 100 km-es háromszögön jelenleg 51,9 km/h.
Az FAI-nak sok dolga van idén, főleg a Microlight osztályban. A dokumentációm feldolgozás alatt van, és remélem, nem csúszik be semmi hiba, mert ez az eredmény überelné a férfi rekordot. És ezt most nem biztos, hogy meg tudnám ismételni. Esetleg ha felszednék pár kilót, mondjuk 20-at :)

Szöveg: Szabóné Koleszár Edina
Képek: Szabó Péter


 
Belépés
   

Kapcsolódó linkek
   

Hír értékelése
   

Parancsok
   

Kapcsolódó rovatok

Hátimotor

Tartalomkezelő rendszer: © 2004 PHP-Nuke. Minden jog fenntartva. A PHP-Nuke szabad szoftver, amelyre a GNU/GPL licensz érvényes.
Oldalkészítés: 0.02 másodperc