Hátimotor Hátimotor Motoros sárkány Kezdőlap Merevszárnyú UL Forgószárnyú UL Műrepülés Videók Galéria

Version francaise Versiunea în româneste
 
Hátimotor

Hátimotoros economy céltáv női világrekord


Pilóta:Szabóné Koleszár Edina
Rekord:205 km economy céltáv, női kategória
(jelenleg érvényes rekord: nincs)
207,8 km szabadtáv, női kategória
(jelenleg érvényes rekord: nincs)
Időpont:2009. 07. 21
Kurzus:Gödöllő–Gégény
Motor:Parapower Solo210
Szárny:ITV Lapoon, FE-098
Klub:Felhőút Sportrepülő Egyesület (www.felhout.hu)

A háromszög rekordkísérlet lendületét kihasználva hamar megterveztem egy céltávot is.
Egy hét után kellemesen erős szeles-termikesre fordult az idő. Még előző nap lefutottam a szokásos köröket meteo- és légtérügyben, és elkészítettem a távigazoló lapot. Ilyenkor GoogleEarth segítségével választom ki a célt, jól beazonosítható pontot keresek, út közelében. Ny-dny.-i szélre ideális utat lehet tervezni, a légtér viszonylag szabad hét közben is, a 23E TRA ritkán működik, és belefér a 200 km gödöllői indulással is.
Sikerült útitársat is találnunk, Katona Peti szívesen vállalta a légi megfigyelő szerepet. Ez nem kötelező, de jól jön az igazoláskor, meg amúgy is élvezetesebb és biztonságosabb társsal repülni. Aznap még egyszer egyeztettem Nyíregyháza reptérrel, helyi meteóval is segítettek. Az ék.-i országrészre jósoltak némi csapadékot ők is. Bíztam benne, hogy vagy másfelé halad az eső, vagy legalább kiesi magát, mire odaérek.
Az üzemanyag-hitelesítési procedúra gördülékenyen ment, egy óra alatt mindennel megvoltunk, fél egyre már kinn voltunk a reptéren. Szerelés közben Katona Petivel hümmögve néztünk egymásra meg a fákra, tépte őket a szél rendesen. De nem volt reménytelen, jött néha egy-egy almulás, figyeltük a ritmusukat, amíg a startsúlymérést végeztük és fotóztunk. Egy ilyenben gyorsan el is startoltam, kicsivel 13 óra után.
100 kiló startsúlyt mértünk felszállás előtt, akárhogy is, ez 46 kiló plusz (az ernyő súlyával együtt), és az üzemanyag ebből csak 7,5 kg. De ilyen bika szélben két lépésből fenn voltam.
A magassági szél inkább nyugati volt, mint délnyugati, nem olyan gyors, mint szerettem volna, de azért lehetett haladni.
Termikeléssel együtt minimum 50 km/h átlagsebesség volt a célom, az első 100 km-ig nagyjából ennyi is volt.
Most a férjem, Péter motorjával repültem, 124-es légcsavarral, azzal kisebb fordulat is elég ugyanakkora tolóerőhöz. Hatvanig csak delfineztem, és a sebességemmel játszottam, ha kiengedtem a trimmet, elég rendesen merültem.
Hamar elértem a TMA szélét, és végre elkezdhettem rendesen emelkedni. Erős oszloptermikekben álltam csak meg, gyorsan kitekertem kb. 1600-ra, és mentem is tovább. Motorral nem lehet olyan hatékonyan termikelni, mint gyalogernyővel-beülővel, és a felső bekötés nem a legideálisabb ilyenkor, de jó idő volt, viszonylag erős termikekkel, jól tudtam gazdálkodni a magasságommal, sokat siklottam alapjáraton, és játszottam a trimmekkel, ha jól álltam magassággal, nyugodtan kigyorsítottam teljesen. Gázt alig használtam, de azért nem hagytam kihűlni a motort, mert kis eséllyel tudom berántani repülés közben, ha leáll.
A Mátra vonalában már délnyugati volt a szél, az átlagsebességem azon a szakaszon jóval 70 km/h fölött volt, egyenes siklásban 80 fölött.
Mezőkövesdről aztán már látszott, hogy a távoli cumulusok kezdenek összeállni, és behomályosodott a láthatár, a kurzusra rátelepedett egy jó széles esőfelhő. Akkor még csak virgák nyúltak le belőle, és még messze volt. Ahogy közeledtem felé, a sebességem fokozatosan lecsökkent vagy 15–20 km/h-val, szemből dolgozott az esőfelhő, már hullámzó fehér függönyként zuhogott belőle az eső. Lejjebb ereszkedtem, hogy gyorsan le tudjak szállni, ha kell. Nem zivatar volt, csak egy pár kiadós zápor, nézegettem azért, át tudnék-e repülni két zuhé között, mert voltak benne lukak, de ez nem lett volna jó ötlet. Túl sok választásom nem volt, vagy leszállok, vagy utolérem, vagy egyszerűen hagyom, hogy eltávolodjon. Utóbbi nyert, úgy éreztem, ha húzósan is, de beleférhet egy kis időhúzás, ezért lassítottam az iramon. Bejött a taktika, az esőfüggöny szépen haladt északkeletnek, én meg kicsit lemaradva mentem utána.
Az eső jól megáztatta és lehűtötte a talajt, innentől egy termikem sem volt, viszont legalább nem lassított akkora szembeszél. A vajsima idő persze nagyon kényelmes, pihentem és lazítottam, élveztem a takaros falvak és a békés termőföldek látványát, de akkor már késésben voltam, és fogytán az üzemanyag.
Egyszer csak elém tárult egy olyan látvány, ami miatt megfogadtam, soha többé nem túrázok fényképezőgép nélkül. Jobbról még mindig sötétlő esőfelhő, pontosan fölöttem a felhősáv és a tiszta ég határa, alattam esőtől illatos földek, messze a távolban, északon hófehér zivatarüllő, előttem pedig vakítóan éles, szabályos szivárvány. De olyan félelmetesen szép a sötét háttérrel, hogy az már szinte giccses. Legalább 10 percen át követtem, az egyik szára éppen a kurzusra esett.
A szél egészen legyengült, feles trimmen azért még tudtam 50 km/h körül haladni. Aztán lassan összeállt a kép, amit a GoogleEarthről már ismertem, és megláttam a célt. Elkezdtem emelkedni, hogy a megfelelő magasságban érjem el, most már nyugodtan használtam az üzemanyagot. A kitűzött célt – egy kis hidat a Belfőcsatorna fölött – magasabban léptem át, mint az indulási magasságom volt, ez a szabály.
Két tiszteletkört is tettem, aztán pár km-rel arrébb leszálltam, még mindig a csatorna mellett, hogy jól azonosítható legyen majd, és el is fogyott az üzemanyagom. Szusszantam egyet, aztán gyors körtelefon. Még negyedóra, és megláttam Petit. Meglátott ő is, billegtetett, és pár perc múlva mellettem állt. Volt mit megbeszélni, szélirányokat, az esőt, a szivárványt, a sebességeket, fogyasztásokat… Lefotóztuk a helyszínt meg magunkat, tanúval aláírattuk a távigazoló lapot, és elindultunk haza.
Az economy céltáv 205 km (felszállástól a célvonalig), szűk 4 óra alatt megrepülve. A szabadtáv felszállástól leszállásig 207,8 km. Az átlagsebesség a teljes távon 54 km/h. A fogyasztásom kb. 2,3 liter/h, ez nem rossz, de volt már jobb is. A legnagyobb sebességem 89 km/h volt.
A feladatkiírás jónak bizonyult, de az, hogy elsőre sikerült, nem is a legideálisabb körülmények között, azt jelenti, hogy ezen az eredményen még tudnék javítani. Tudom, hol lehetne még több teljesítményt kihozni a motorból, és hol lehetne javítani a taktikán, az időjárás is lehetne csont nélküli, de ez erőpróbának kiváló volt. Engedtem a rábeszélésnek, és beadom szabadtáv alaprekordnak is az FAI felé, persze ennél még sokkal nagyobbat lehetne. Szerencsés vagyok, mert nagyszerű emberek vesznek körül. Család és barátok. Ebben mindenki benne van, akiknek köszönettel tartozom, hát megteszem így. Remélem, viszonozni tudom egyszer.

Szöveg: Szabóné Koleszár Edina
Képek: Szabó Péter


 
Belépés
   

Kapcsolódó linkek
   

Hír értékelése
   

Parancsok
   

Kapcsolódó rovatok

Hátimotor

Tartalomkezelő rendszer: © 2004 PHP-Nuke. Minden jog fenntartva. A PHP-Nuke szabad szoftver, amelyre a GNU/GPL licensz érvényes.
Oldalkészítés: 0.06 másodperc