 |
| Pilóta: | Szabóné Koleszár Edina |
| Rekord: | 120 km economy háromszög, férfi kategória (jelenleg érvényes rekord: 102,1 km, David Rotureau) 120 km economy háromszög, nõi kategória (jelenleg érvényes rekord: nincs) 120 km zárt háromszög, nõi kategória (hitelesítés alatt álló rekord: 64,4 km) |
| Idõpont: | 2009-07-14 |
| Kurzus: | Hatvan – Jászberény – Domoszló – Hatvan |
| Motor: | Parapower Solo210 |
| Szárny: | ITV Lapoon, FE–098 |
| Klub: | Felhõút Sportrepülõ Egyesület (www.felhout.hu) |
 |
A 2008-as FAI-CIMA Comission Meeting több kedvezõ változást is hozott a Microlight pilóták számára. Ami engem érint, hogy 2009-tõl – egyelõre csak a lábról induló hátimotoros osztályban – Richard Meredith Hardy kezdeményezésére létrehoztak külön nõi kategóriát is.
Beleástam magam az FAI Sportkódexbe és a Section10-be, hogy lássam, meg tudom-e csinálni. Úgy döntöttem, igen. Nem vagyok egy versenyzõ alkat, de azért szeretem a kihívásokat. Elõször nem gondoltam, hogy a legnagyobb kihívás nem maga a repülés lesz, hanem az adminisztráció. A világrekord teljesítmény attól világrekord – azonfelül, hogy x %-kal nagyobb, mint az elõzõ, hiteles rekord -, hogy megfelel annak a számtalan technikai és adminisztratív követelménynek, amit a sportkódex elõír. Rengeteg a buktató.
Felkészülni…
Nagyon hosszas elõkészítõ szakasz következett, rengeteg telefonálással, utánajárással, tisztázásra váró kérdésekkel. Mindezt két kisgyerek mellett, ami felvetette bennem, hogy a nõin belül külön kategóriát lehetne létrehozni kisgyerekes anyák számára, na de ne legyek telhetetlen… :)
Az igazoláshoz az FAI által elfogadott típusú adatrögzítõ mûszer szükséges, ezen sok múlik. Ordódy Marci rögtön Matuska Palihoz irányított tanácsért, és ez volt az elsõ nagy szerencsém a rekordkísérletek során. Azonfelül, hogy kérés nélkül, azonnal felajánlotta a saját loggerét, mint rutinos, többszörös FAI-rekorder, értékes tanácsokkal látott el a rekordkísérlet minden szakaszában.
Szükség volt még egy gyors ernyõre, ebben Szabó Gyuri segített. Sebességi feladatokhoz 22-es Dudek Plasma, a Villámgyors Kiskedves; economyhoz ITV Lapoon, a Lepkeszárnyú Nagytudású. Mesélek még róluk, elõbbirõl egy következõ történetben (remélem), utóbbiról mindjárt…
Meg még sok apróság. Hiteles mérleg az üzemanyagméréshez (külön mûvészet…!), külön mérleg a startsúlyméréshez, akksi a loggerhez, feladattábla stb. Jó hosszú ellenõrzõ listát írtam, hogy ne valami itthon felejtett dolgon múljon majd az egész.
Közben kitûztem a célt. Vettem egy nagy levegõt, és eldöntöttem, hogy megpróbálom megdönteni a férfi economy háromszög rekordot, a kis súlyom és gyalogernyõs múltam ebben elõnyt jelenthet. Szeretek motorral termikelni.
A www.galatech.hu/pg oldal leglelkesebb látogatója lettem. Eszméletlen, amit Kacsa tesz a siklóernyõs távrepülõ társadalomért…
Legyártottam több feladatlapot, különbözõ szélirányokra optimalizált szárú FAI háromszögekkel, mindet Kerekharaszti sportreptér indulással. Mindennap nagyon kevés idõvel gazdálkodom, megpróbáltam elõre dolgozni.
 |
Az idõjárás elég tréfás kedvében volt mostanában. Kb. egy hónap eltelt viharokkal, erõs széllel, hullámzó frontrendszerekkel. Lassan Windguru-, Meteoblue- és Idõkép-mérgezésem lett… Aztán végre lejjebb állt a szél, nem tûnt a legtökéletesebbnek, de egy próbát megért.
Kész…
Az elsõ lépés az üzemanyag-hitelesítési procedúra, amit azért jó, ha elõre átgondol az ember, mert nagyon meg tudja viccelni magát. Hiteles mérlegen mértünk, jól kicsöpögtetett tankba töltöttük, agyonplombáltuk szigetelõszalaggal, matricákkal, aláírva több helyen a tankra is átnyúlóan, képtelenség lett volna leutánozni. Az egész folyamatot fotóztuk és videóztuk.
7,5 kg üzemanyagról van szó, ami nem is olyan kevés a 12 literes tankomhoz képest. De azért ha valaki azt mondja, hogy ez egyszerû, csak nyomni kell a gázt és menni, arra vetek egy csúnya pillantást…
Rajt…
Amikor megérkeztünk a Kerekharaszti sportreptérre, máris levontuk az 1. sz. tanulságot: a rágógumit tovább kell rágni! A motort lélegzõ tanksapkával tudtuk csak szállítani a plomba miatt, a lukat pedig rágógumival tömtük el ideiglenesen. Ez egyszer már bevált, de most nem volt elég kemény, kifolyt egy kicsit az üzemanyag.
Volt talajmenti szél, de a termikek könnyen meg tudták forgatni, akkor olyan vészes nem lehet. Gyorsan összekészültünk. A 35 fokos kánikula nem esett jól, próbáltam minél késõbb magamra venni a motort. 94 kg volt a startsúlyom, én 53-54 vagyok. Amikor legelõször mértünk, nem akartam elhinni. A Parapower a legkönnyebb motorok egyike, a mûszerekkel (összesen 4), az akksival, bakanccsal, sisakkal, miegymással valahogy mégis összejött a plusz 40 kg.
 |
Az elképzelésem az volt, hogy az elsõ, szembe-oldalszeles szárat letudom viszonylag alacsonyan delfinezve, aztán a hátszeles, hosszú örömszakaszon kitekerek, és megyek felhõrõl felhõre, tekerés közben is sodródva. Az utolsó, oldalszeles szakasznál pedig remélhetõleg lejjebb áll a szél, és tudok játszani a magassággal is.
A délután 1 órai indulás általában nem a hátimotorosok álma, de nem is gyógyrepülésre készültem. Induláskor, Hatvan fölött muszáj volt kicsit kiemelkedni, haladtam is vagy 20-szal kigyorsítva, nem esett jól. Az elsõ száron aztán inkább végig lenn maradtam, egész jól haladtam, de az induló termikek széjjelráztak, nagy emelések, nagy merülésekkel, igyekeztem kigyorsítva minél hamarabb letudni ezt a szárat, és már alig vártam a termikelõ szakaszt. 32 km/h lett az átlagom, rosszabbra számítottam.
A fordulópont szépen megvolt (Jászberénytõl délre egy kis erdõ), ráálltam a kurzusra, és hopp… a hátszél sehol. Inkább oldalas ez is. 40-45-tel tudtam haladni kigyorsítva, a magassági szél pedig határozottan lelassított. Pedig idõben és térben nem volt akkora lépték, ami indokolta volna, hogy ennyire megváltozzon a szélirány, többen is panaszkodtak hasonlóra aznap.
Maradtam lenn a második szakaszon is, de azért tekertem is, ha megérte, voltak szép, izmos termikek. A fékeket az egész távon alig engedtem el, a termikek lefordítottak a kurzusról, folyamatosan korrigáltam, és rázott is, mint az ördög. A hátsó trimmeket folyamatosan húztam-eresztettem, termikek-magasság-szélirány-szélsebesség függvényében, és végül is bejött. 36 km/h lett az átlagom ezen a száron még így is, hogy idõnként megálltam termikelni, és úgy érzem, nagyon jó volt a fogyasztásom.
A 3. szár még furcsábban alakult, az elejét már valószínûleg a Mátra kavarta. Domoszló temetõ volt a 2. fordulópont, és utána egészen a Sárhegyig alig haladtam. Onnantól már megint jobb volt, delfinezve haladtam, most már sûrûn nézve a kis tükrömben az üzemanyagszintet. Már láttam, hogy elég lehet, de annyira nem lehettem biztos, hogy marad a szélirány és -sebesség, hogy inkább továbbra is nagyon takarékosan repültem.
És beértem.
Jó magasan, ami azért fontos, mert az érkezési vonal átlépésének magassága a szabály szerint magasabb kell hogy legyen, mint a startvonalé.
Amíg repültem, Péter hazament a gyerekekért, és tökéletesen idõzítve jöttek vissza.
120 km, 3 és fél óra (plusz belefért még 10 perc örömködés leszállás elõtt), magán a háromszögön 34,5 km/h-s átlagsebesség. Fizikailag és szellemileg teljesen kimerített, de ez azért nagyon jófajta fáradtság.
 |
Az adminisztráció. 7 nap áll rendelkezésre arra, hogy az FAI felé jelezzük, hogy rekord született. Ezen túl vagyunk, most a tengernyi dokumentumot szedem össze. Elõtte azért leellenõriztem, és független szakértõvel is leellenõriztettem a tracklogómat. Jó érzés volt, amikor Daróczy Jani, a vitorlázórepülõk sportbírája így zárta az e-mailjét: jó éjt a világrekordernek. Ehhez azért még sok minden szükséges, akkor dõlhetek hátra, ha az FAI hitelesítette a rekordot, ez hónapokig is eltarthat. Most úgy érzem, meglesz.
 |
Egy világrekord csapatmunka, akkor is, ha csak egy ember neve szerepel ott a végén. Nem fogom tudni mindenkinek megköszönni, akik segítettek, egy halvány kísérletet teszek csak…
Legelõször is Anyukámnak, a Csúcsnagymamának, mert nélküle esélytelen lett volna bármilyen kísérlet, Matuska Palinak a loggerért és a számtalan okosságért, Szabó Gyurinak az ernyõért, Ordódy Marcinak és Ferinc Vincének, hogy elindítottak, majd kivezettek az adminisztratív útvesztõbõl, Daróczy Janinak az igc file elemzésében és a hitelesítés elsõ lépéseinél való sok-sok segítségéért, Fekete Zolinak a meteo és taktikai tanácsokért, a légtérügyekben nagymester Kardos Istvánnak a laptopom és GPS-em tunningolásáért, a légterekkel kapcsolatos információkért és honlapjának minden betûjéért, Gyurcsó Attilának az elektrotechnikai segítségért, Csiki Zolinak a hitelesítési procedúráért, Lacza Péternek és az ÁTK-nak a mérlegért, Kádár Andrásnak a postás szerepkörért, Takács Sanyinak a reptérhasználatért, és legfõképpen Férjemnek és mindenemnek, Péternek, mert nélküle eszembe nem jutott volna megpróbálni.
Képek: Szabó Péter
