Kisebb zûrök árán végül szerencsésen megérkeztünk Castelo Brancóba. Legnagyobb meglepetésünkre a helyszín igen sivár és poros volt.
A szervezés
alacsony színvonalát másnap a megnyitón
is tapasztalhattuk - és az egész hetet végigkísérte. Köszönhetõ
volt ez a portugál fõszervezõnek, aki
nem
biztosította a megfelelõ helyszínt és a technikai feltételeket
- annak ellenére, hogy a portugál versenyzõk
számos igen alkalmas, tengerparti
helyet említettek,
ahol gördülékenyen, sokkal jobb körülmények között
lehetett volna megrendezni a versenyt -, valamint az
igen kreatív
hátimotoros-igazgatónak, akinek viszont
a szervezés nem volt erõs oldala, és energiáinak nagy
részét a jobb feltételkért való küzdelem emésztette
fel.
Hét nap alatt hat feladatot kellett volna megrepülnünk,
ez azonban nem sikerült. A hét végéhez közeledve
egyes versenyzõk a
nemzetközi zsûri tagját kérték fel
az utolsó napi feladatok lebonyolítására. Róla késõbb
kiderült, hogy egyáltalán nem ismeri az új
osztályok
szabályait, így a versenyzõk szinte maguk vezényelték
le a precíziós feladatokat. Mindez természetesen ellenkezik
az Eb szabályzatával, és
többek között emiatt a
verseny érvénytelen lett.
A fenti kellemetlenségekért maximálisan kárpótolt a
felszállás után elénk táruló táj szépsége,
valamint az
izgalmas és változatos feladatok. Szabadidõnkben különbözõ
acromodelleket próbálgattunk, és végre élõben
is láttam satot, loopingot és
más formákat. Nyilvánvalóvá
vált, hogy hátimotorral is meg lehet repülni
ugyanazokat a manõvereket, amiket siklóernyõvel.
Az Eb-n
teljesítendõ feladatok három egyenlõ részbõl
állnak össze: 33 százalék precíziós, 33 százalék navigációs
és 33 százalék economy.
Végül öt
feladatot sikerült megrepülnünk, melyek a következõk
voltak:
1. Navigáció meghatározott idõ alatt.
Térképen elõre
megadott körök mentén kellett repülnünk
úgy, hogyha a kör vonaláról 200 méternél nagyobb
mértékben letértünk, büntetõpontokat kaptunk. A
különbözõ
méretû körök más-más pontszámot értek,
de csak akkor, ha a kört teljesen befejeztük.
2. Navigáció + economy.
5 liter
üzemanyaggal a térképen elõre meghatározott
lehetõ legtöbb pont érintésével kellett visszarepülni a
felszállóhelyre. Ennél a feladatnál a mezõny 95
százaléka
leszállóhelyen kívül landolt.
3. Navigáció elõre meghatározott sebességgel és rejtett
idõkapukkal.
4.
Precíziós fel- és leszállás, japán szlalom.
5. Economy 1,5 liter üzemanyaggal.
Ebben a számban a francia Rouanet Mathieu
új
világcsúcsot repült: 5 óra 12 percet töltött a levegõben,
kiválóan kihasználva a termikek adta lehetõségeket.
A versenyzõk között különbséget
csak tapasztalat és
tudás alapján lehetett tenni, mivel a motoroknak több
mint a fele Top 80 volt különbözõ keretekkel, és a
résztvevõk több mint
fele Paramania/Dudek Action
ernyõvel repült. A többi nagy cég is képviseltette magát
egy-egy motorral, valamint volt egy 150 cm3-es Bailei
négyütemû
is.
Az utolsó napra a hangulat annyira elromlott, hogy az
új osztályok versenyzõinek 90 százaléka nem vett részt
a záróünnepségen - mi is csak
azért, hogy gratuláljunk
Thuróczy Endrének, aki az együléses hajlékony
szárnyúak kategóriájában Európa-bajnok lett.
Azt hiszem, ez az Eb az elsõ
lépés volt ahhoz, hogy a
háromszor annyi versenyzõt számláló új osztályokat
különválasszák a klasszikus osztályoktól, s így önálló
versenyt
rendezhessenek, a számukra megfelelõ
feltételek mellett. Ennek megszervezése már
folyamatban van, legfõbb úttörõje Mike Chambell John.
Eredménylista
1. Ramon Morillas Salmeron (Spanyolország) 2863 pont
2. Johan Bossuyt (Belgium) 2750 pont
3. Pavel Brezina (Csehország) 2705 pont
...
11. Ambrózy Péter 2201 pont
