Repülésbõl nem lehet megélni - tartja a veretes mondás. A zalakarosi placcon mûködõ BE-SZI-TOP Kft. - mintegy rácáfolva a fenti bölcsességre - 1998-as alapítása óta meghatározóvá vált a hazai kisgépes vállalkozások között. A reptér mindenki elõtt nyitva áll - arrafelé nem különböztetik meg a "hártyás" és a merev szárnyúakat. Ráadásul számos szolgáltatás díjmentesen vagy legalábbis igen nyomott áron vehetõ igénybe.
Ahogy az
lenni szokott, Szilárdot valamikor valaki elvitte
repülni... - Utána azt mondtam, csak ezt akarom csinálni, máskülönben nincs értelme az életemnek. Tanulás és repülés következett, aztán vizsgák, majd még több repülés. Jelenleg UL/A1, UL/A2, MOVIT, MOT/A és B, CPL, oktatói, mûrepülõi, kötelékparancsnoki, ejtõernyõs ugratói és II. kategóriás vizsgabiztosi jogosításokkal rendelkezem. Mostanáig több mint 30 típust repültem; össz repült idõm meghaladja a 3000 órát. |
- Véletlenül kerültünk Zalakarosra - mondja Gombkötõ
Szilárd,
a BE-SZI-TOP Kft. repülési igazgatója. - Itt vettem elsõ Cessna-150 típusú repülõgépemet.
A placc már akkoriban is megvolt, de nem ment
valami jól - ezért is juthattunk
hozzá a géphez. Ekkor társaimmal gondoltunk egy nagyot... És elkezdtünk nagyon
keményen dolgozni. Állandóan
nyüzsögtünk, benne voltunk mindenben, ami valamilyen
módon kapcsolódik a repüléshez. Az elsõ évben egy motoros sárkány, egy bérelt
Moran és az
említett Cessna-150 alkotta gépparkunkat, majd sorra jöttek az újabb
madarak: An-2, Piper-28, FK-9, FK-12 és végül a Zlin-226 Tréner. Mindennek
egyetlen
"titka" van: minél több idõt tölteni a reptéren és kedvezõ áron minõséget szolgáltatni.
Két új ultrakönnyû gépük - az FK-9 Mark
3 és az FK-12 Comet - érkezése Zalakarosra
irányította a pilóták és a leendõ pilóták figyelmét. Egyre több növendék jelentkezik
náluk, és számos
felkérést kapnak bemutatórepülésre. Egyebek közt a tavalyi
kecskeméti repülõnapon is bemutatót repültek kötelékben - számukra ez jelenti
a
legnagyobb elismerést. Emellett a gyártó hazai képviseletét is ellátják, a
jelek szerint sikeresen: alig egy évi munka után már gazdára talált egy gép,
amely márciusban érkezik Magyarországra.
A placc 30x1000 méteres füves pályával
(02-20) rendelkezik. A vendégek a reptéren lévõ faházban
szállhatnak meg (két
szoba, háló, konyha, vizesblokk). Az elengedhetetlenül fontos kellékek közé
tartozik a grillezõ és bográcsozó, és persze a
300 négyzetméteres hangár, az
úgynevezett szerszámos bungival egyetemben.
Zalakaroson "hártyás" és merev szárnyút
egyaránt szívesen
látnak; ennek megfelelõen a vendégkör összetétele meglehetõsen
heterogén.
- A hangárban ugyan nem tudunk helyet biztosítani a "vendég"
repülõgépek
számára, de egyébként mindent lehet, méghozzá teljesen ingyen: sátorozni, a
faházban aludni, repülni (illeték fizetése nélkül),
kirándulni a Kis- Balatonhoz
vagy meglátogatni a reptértõl csak egy köpésre lévõ "full extrás" gyógyfürdõt
és strandot - sorolja Szilárd. - Még a
transzfert is díjmentesen biztosítjuk
a fürdõig. Az ul-ekre való átképzés pedig mindössze óránkénti 18 ezer forintba
kerül, és természetesen a
többi gépünk is rendelkezésre áll.
Tevékenységük egyik
alappillére az oktatás, jelenleg is húsz növendékkel foglalkoznak:
- Mindent
oktatunk, ami a kisgépes repüléssel kapcsolatos - a tanuláshoz
csak elszántság
kell, és jóval kevesebb pénz, mint más iskolákban. Természetesen - a kedvezõ
ár ellenére - a kiképzés legfontosabb eleme a
biztonság. Két oktató kollégám
van, mindketten sokat próbált vadászpilóták. Együttvéve több mint 6000 órát
repültünk mostanáig.
Szilárdék
már több repülõnapot "csináltak" a környékbeli
placcokon; elõfordult, hogy 12 ezren voltak kíváncsiak a bemutatóra. Májusban,
a pünkösdi hosszú
hétvégén ismét nagyszabású bulit rendeznek.
Hogy hogyan tudtak
fennmaradni és folyamatosan fejleszteni a repülésnek legkevésbé sem kedvezõ
idõkben?
- Szaktudás, kitartás, biztonság, elszántság, fanatizmus... Hirtelenjében
ennyi jut eszembe.
A repülésbõl csak akkor lehet
megélni, ha feltétel nélkül
szerelmes vagy bele - vallja Szilárd.
m. k.
Fotók: Szabó György
és
Gombkötõ-archív