Mezei Kati írása, Thuróczi Endre
képeivel.
Valamikor modellezõ volt, a repülés iránti szeretet még ebben az idõben ívódott belé. Modellezõtapasztalatainak a mai napig hasznát veszi, legyen szó trájképítésrõl, szárnyhangolásról, légcsavargyártásról vagy motortuningról. A repülés számára nemcsak a szó szoros értelmében vett repülõtevékenységrõl, hanem a gépkonstruálásról és -építésrõl is szól.
- Az 1990-es dunakeszi Európa-bajnokságon - ekkor debütáltam a nemzetközi mezõnyben, s az ott elért tizedik helyezésem a maga idejében hatalmas sikernek számított - nyilvánvalóvá vált: a világversenyeken kizárólag korszerû technikával indulhatok eséllyel - meséli Thuróczi Endre. - Meg is építettem saját trájkomat - a mai napig ezzel repülök -, régi szárnyamat pedig francia gyártmányú Air Creation XP11-esre cseréltem. Kimondhatatlanul jólesett, amikor az Air Creation cég vezetõi egy üveg pezsgõ kíséretében megköszönték az általuk készített eszközzel elért sikereimet. Nem mellékesen jelentõs kedvezményt is kapok tõlük. Titkon reméltem, hogy hajlandóak lesznek ennél nagyobb mértékben is hozzájárulni nemzetközi szerepléseimhez, ez azonban nyilvánvalóan nem egyszerû ügy: a távolság sem elhanyagolható tényezõ, és mégiscsak két különbözõ nációról van szó. (1985 õszén szállt fel elõször motoros sárkánnyal, három évig csiszolgatta, fejlesztette lépésrõl lépésre repülõtechnikáját, mire értelmét látta részt venni egy - elsõ körben még hazai - versenyen. Önmagát úgynevezett kalkuláló típusú pilótának tartja.)
- Próbarepüléseimet szisztematikusan kiértékelem, így mindig tisztában vagyok azzal, hogy adott esetben mire vagyok képes. Ugyanilyen következetes vagyok a versenyzésben is: döntéseimet felszállás elõtt, a földön hozom meg, s menet közben már nemigen változtatok rajtuk - ellentétben Rabnecz Gáborral (ahogy a szakma ismeri: Rabinyóval), aki több sikerét éppen az improvizációnak köszönheti.
(Az 1994-es Round Hungary elnevezésû versenyen - mely során a részvevõknek napkeltétõl napnyugtáig, a határok mentén kellett körberepülni az országot motoros sárkányrepülõgéppel, merev szárnyú ultrakönnyû repülõgéppel vagy sportrepülõgéppel - 12 óra 50 perc alatt tette meg az 1160 kilométeres távot. Teljesítményét a Nemzetközi Repülõ Szövetség, azaz az FAI gyémánt kolibri jelvénnyel jutalmazta. A rendhagyó verseny más vonatkozásban is emlékezetes maradt számára.)
A WAG-ot azzal a céllal indította el a Nemzetközi Repülõ Szövetség, hogy a légi sportokat "befúrja" az ötkarikások közé. A jelenlegi legrangosabb sportrepülõversenyrõl lévén szó, a rendezés színvonalának minden körülmények között el kell érnie - de inkább meghaladnia - a világbajnokságokét. Emellett a mindenkori WAG az az évi világbajnokságot is kiváltja. Thuróczi tehát "egyszemélyi" légi olimpiai és világbajnokként hallgatta a magyar himnuszt.)
(Az 1999-es matkópusztai világbajnokságot ugyancsak megnyerte, majd a 2001-es Légi Világjátékokon - melynek Spanyolország adott otthont - is övé lett a babér. Itt már nem "egyszerû" versenyzõként indult, hanem - részben a helyzet szülte kényszerbõl - a csapatkapitányi teendõket is ellátta. Támogatás híján ugyanis számos kiváló ul-pilótánk nem tudott kiutazni a nem is olyan távoli helyszínre, többek között az addigi csapatkapitány is otthon maradt. Thuróczi háromszor lett napi gyõztes, az economy feladat során 321 kilométert tett meg 12 kilogramm üzemanyaggal a tankban - úgy, hogy a gép sebességét még a felszállás elõtt meg kellett határozni.)
- Mindig is arra törekedtem, hogy a lehetõ legkisebb fogyasztás mellett minél hosszabb idõt töltsek a levegõben. Az egykori gyalogsárkányokra szerelt segédmotorok eredeti célja egyébként is a felszállás egyszerûbbé tétele, illetve a terepre szállás megelõzése volt. Számomra a repülés öröme nem a hátam mögött dübörgõ motorban, hanem a vitorlázásban rejlik.
(A versenyzés mellett - amit egyébként nem szándékozik abbahagyni, míg örömet jelent számára - fontosnak tartja azt is, hogy az évek során, nem kis áldozat árán megszerzett repülõtudását átadja kevesebb tapasztalattal rendelkezõ társainak. Csapatkapitányként sem tesz másképp: a maga eszközeivel igyekszik hozzájárulni ahhoz, hogy társai a lehetõ legtöbbet hozzák ki magukból. Az egyidejû versenyzés és "kapitánykodás" néha felemás helyzetet eredményez.)
- Adott esetben a saját érdekem háttérbe szorulhat a csapatéval szemben. Ha például Rabinyó vagy bárki más megkér, hogy óvjam meg magam, csapatkapitányként kutyakötelességem ezt tenni.
(A tavalyi nagykanizsai Európa-bajnokságra már ezen a téren is rutint szerzett. Nem rajta, sokkal inkább a Sportkódex egy, a magyarok számára kedvezõtlen módosításán múlt, hogy csapata ezúttal "csak" borzérmes lett. Thuróczi a maga kategóriájában elhozta az ezüstérmet - az Európa-bajnok, pályafutása során immár másodszor, Rabnecz Gábor lett -, az Eb "látványelemeként" rendezett gyorsulási versenyt viszont megnyerte.)
(Thuróczi most navigátort keres, az idei angliai világbajnokságra ugyanis a kétüléses hajlékony szárnyúak osztályában kíván nevezni. Nem vétetlenül.)
- Ebben a sportban a világbajnokok az elsõ adandó alkalommal kategóriát váltanak, esetleg végleg felhagynak a versenyzéssel. Én meg már évek óta ráncigálom az oroszlán farkát... Eb-n viszont szívesen indulnék együléses sárkánnyal, Európa-bajnok ugyanis még nem voltam.
(Nagyobb fejfájást okoz számára "hazája", a dunaújvárosi repülõtér - s ezáltal az ott mûködõ Dunaferr klub - bizonytalan helyzete.)
- A magyarországi repülõterek nagy része - többek között a miénk is - a "területileg illetékes" önkormányzatok kezébe került. Az önkormányzatok pedig - a számukra bevételt jelentõ iparûzési adó reményében - elsõsorban nem sport-, hanem üzleti céllal kívánják hasznosítani azokat. Ha a dunaújvárosi reptér környékét beépítenék, annak elsõdleges célja és tevékenysége, azaz maga a sportrepülés legalábbis háttérbe szorulna - mint ahogy országszerte több szomorú példa is igazolja. Mi, sárkányosok felszállunk a legelõrõl is, de a vitorlákat talán fel sem tudnák húzni az esetlegesen "megrövidített" pályán...
Dacára a körülményeknek, optimisták vagyunk. Mint ahogy azok vagyunk már vagy tizenöt éve - különben még ma sem tartanánk sehol.
Thuróczi Endre pályafutása a számok tükrében Kilencszer nyert nemzeti bajnokságot, ugyanennyiszer lett az "Év sportolója" motoros sárkányrepülésben. Két Európa-bajnokságról ezüstéremmel, egy Eb-rõl bronzéremmel tért haza. Háromszoros világbajnok - ebbõl kétszer az adott évi világbajnokságot kiváltó Légi Világjátékokat is megnyerte. Mindemellett nyolc magyar rekordot tudhat magénak. |