Csúcsgép csócsa

Miguel Horville szerkeszti az egyre népszerűbb www.ulmag.fr portált, amivel lassan lenyomja a nyomtatott szakirodalom nagy nevű és múltú olyan résztvevőit, a Vol Moteur és a Volez magazinokat.

Élvezetesen profi szövegeiből félreérthetetlenül jön át a 15 éves autós – motoros újságírói pályafutás. Külön kérésre, direkt nekünk kedveskedik ezzel az összehasonlító teszttel.
A technológiai evolúció egyre magasabb teljesítményű ultrakönnyű merevszárnyúak megjelenését teszi lehetővé. A Dynamic, a VL3 és a Shark ezek élmezőnyében mozognak, lássuk csak melyik kinek és mire jó.
Az Aerospool-t 1992-ben alapították Privigyében (Prievidza), ma már száznál is több alkalmazott a cseh és a német légügyi hatóságok által elfogadott normák szerint gyárt és javít vitorlázókat és kompozik kisgépeket, a Tadeus Wala féle Dynamicot 2002 óta. A VL3 Sprint cseh. Karel Klenor 2004-ben jött ki vele, gyártotta már a Vanessa, a brünni Aveco, majd végül a Guisset fivérek által alapított JMB Aircraft Bohémiában. Légijárművek esetében különösen fontos, hogy a gyártó megbízható és kiszámítható legyen. Több éves, évtizedes múlt sokat nyom a latban ilyen vonatkozásban. A Sharkot a Shark-Aero, a szakmában egyedülálló presztízzsel rendelkező Comp-Let egy ága gyártja.
A cég székhelye Pozsonytól 55 km-re, Szenicében található. A cégvezető Vladimir Pekar, a Shark maga Jaro Dostal cseh repülőmérnök munkája. A Dynamic létezik 80 és 100 lovas Rotaxxal, van LSA kategóriás, vitorlavontatásra alkalmas változat is. Formavilága letisztult, vonalvezetése lendületes. Kivitelezésének a minősége árát igazolóan páratlan. A részletekben sincs semmi csicsa, semmi hivalkodó, minden a kifinomultságról szól. A VL3 ezzel szemben született csábító. Lágy vonalai, a finom tapintású, drága és nehéz bőr belső, a műszerfal dizájnja szívrablóak. Ártatlanságról itt szó sincs már. A legújabb változat – Evolution – kicsit sportosabb stílusjegyekkel érkezik.
A Shark esztétikailag sajátos sikertörténet. Kiegyensúlyozott arányok, elegánsan agresszív ívek, jellegzetes formájú farokrész, fél-elliptikus szárnyak, nem lopta a nevét.
A felületi megmunkálás, az illesztéseinek a tökéletessége, a finíció egyik gépnél sem hagy kifogásolnivalót, a kategória kötelez. A Dynamic a legklasszikusabb. Gyártási technológia vonatkozásában mindhárom gép messze túlteljesíti a repipar elvárásait. A Dynamic futóműve, ki-be mozgató mechanizmusa e tekintetben referencia. A tömegadatokkal kapcsolatos előírások kizárnak minden kompozit anyagot a szénszál és a kevlár kivételével.

A műszaki megoldások kiforrásához idő kell, nem véletlen, hogy a WT9 viszi a pálmát. A Dynamic deknije előrefele billen. A szárnytő kialakítása könnyű fellépést biztosít, nem kell az ívelőlapot kerülgetni. Az üléspozíció kényelmesen hátradőlt. A 115 cm kabinszélesség bőven elég. Az ergonómiából kihozták, amit lehetett. Az ülések mögötti 90 l-es 10 kg-ra korlátozott raktér repülés közben is hozzáférhető. A légbefúvók jól irányíthatóak, a szélvédő páramentesítése is hatékony.
Közel négyszáz felhasználó több mint tíz év alatt megfogalmazott észrevételei mindent a legjobb helyre juttattak az utastérben. A VL3-nál sem kell arra vigyázni, hogy fellépéskor nehogy letörjük az ívelőlapot, terpeszlapról lévén szó. A kényelem kifogástalan, az üléspozíció kevésbé szétfolyt. A kilátás pont olyan jó, mint a Dynamicból, ¾ hátrafele még jobb is. A raktérbe 200 l, 45 kg-nyi csomag fér, kár hogy ez a rekesz mély, repülés közben csak az érhető el, ami felül van. Tandem elrendezésével a Shark külön úton jár. 70 cm-es vállszélességével a legkomfortosabb, de inkább katonás, mint konviviális. 25 kg csomag szállítható a hátsó ülés mögött. Mindkét ülésnek jut két-két légbefúvó, az oldalra billenő deknin egy-egy vitorlázórepülős szellőzőnyílás.
A magassági-csűrőkormányok joystick-szerűen a jobb oldalon az ülés karfájának a meghosszabbításában „Top Gun”-osan találhatóak. Komfort vonatkozásában nehéz eldönteni, hogy a két egymás mellett ülős közül melyik a kevésbé tökéletes, a VL3-ben talán jobb a testtartás. Kategóriájában a Shark igen korrekt, bár csomagtere a három közül is a legkevésbé praktikus.
Mi a helyzet teljesítmény terén?
A Dynamic 75 km/h-val, 150 m-en száll fel, STD körülmények között. A legjobb emelkedés 120 km/h körül van, ez 1100 ft/perc. A háromtollú Duc Swirl Iconel utazó állásszögre hangolt, a motor nem pörög csak 5300-at. Gázadásnál alaposan be kell lépni jobbra. A köztudottan pesszimista Dynon műszeregység és a GPS összehasonlítása: 3500-on: 169 km/h a műszeren / 177 a GPS-en; 4 000-en ez 192 / 203; 4 500-on 212 / 222, végül 5 250 ford/percnél az Avmap EKP IV 254-et, a GPS bő 265 km/h-t mutat. A VL3 100 lovas Rotaxát háromtollú Peszke légcsavarral párosították, sajátossága, hogy már alacsony sebességen is jól húz, de fent sem fullad ki egyhamar, ennek köszönhetőek egyebek között a sebességi rekordok. 120 m-en felszáll STD körülmények között, a legjobb emelkedés 120 és 130 közöt van : 1150 ft/perc. Gázra a WT9-nél jóval kevesebb oldalkormányt kér. A műszeregység itt is bátortalan, 4200-nál csak 168 km/h-t mutat, míg a GPS már rég 185-öt. 5000-nél ez a különbség 220 / 229. A teszt során tapasztalt turbulens viszonyok között a megengedett maximumot nem volt célszerű piszkálni, a 250-et azért sikerült rövid időre meglépni, ebben úgy a Dynon, mint a GPS megegyeztek. A VNE egyébként 305 km/h.
A Shark 85-el emelkedik el, ehhez jó 200 m kell neki az előzőekkel azonos körülmények között. Kis állásszögre állított Duc háromtollúja 5000-es motorfordulatot ad ki a legjobb emelkedéshez szükséges 160 km/h-nál, 1000 ft/perc az eredmény. Ez a gép kéri a legtöbb lábat a repülésnek ebben a fázisában. Akárcsak a másik két géppel, ezzel is repülök egy szélkompenzáló háromszöget, a sebességeltérések a műszer és GPS-em között : 3800-nál 185 km/h az IAS, 173 km/h a TAS. 5500-as motorfordulaton 268 km/h a műszeren, 253 km/h a GPS szerint. A légcsavar beállítása miatt kénytelen vagyok a gyári adatra hagyatkozni, ha el akarom fogadni az elméletet, hogy a három gép közül a Shark a leggyorsabb. 2012 szeptember 15.-én legalábbis az FAI által homologáltan a Shark állította be az új világrekordot a 20 km-es oda-vissza távon : 285,78 km/h-t.
Ha a Dynamic 2x37,5 literes főtartálya nem volna elég, opcionálisan lehet még növelni a kapacitást 100, sőt 126 literre. Hatósugara így 1065 km-ről 1875-re nő. A VL3 alapértelmezetten 2x45 l-ből gazdálkodik. Opcionálisan ez lehet 120. 7 óra alatt így 1600 km-re lehet eljutni vele elméletileg, 5000-es motorfordulaton. A Shrk szárnyaiban 50 l-es sztrukturális tartályok lapulnak. 5000 ford/perc-en 5h45’, 1325 km a hatótáv, itt is navigációs tartalékkal.
Hogy viselkedik pilótája kezei között a levegő Lambója, Porschéja és Ferrarija?... Ez kiderül majd májusban.