A Coupe Icare alkalmával megrendezett Parabatix (helyi tájszólással: Icarobatix) Air Race-t nagy meglepetésre Thomas Migneaux nyerte olyan sztárok elõtt, mint Pascal Vallée, Mathieu Rouanet vagy Alex Mateos.
A szenzáció nem is ez volt, hanem az, hogy egy teljesen ismeretlen ernyõvel, egy ITV Bullittal repült. Ez engem is meglepett, mert bár szeretem, és sokra tartom az ITV ernyõit, ez idáig úgy éreztem, hogy a Dudek Hadron, Paramania GTR vagy az Ozone Viper2 kategóriájú ernyõkkel nem tudják és nem is akarják felvenni a versenyt. Heniu Dyduch, a roppant szimpatikus (mellesleg lengyel származású) cégvezetõ inkább a siklóernyõzést csípi, (a francia Alpokban ez nem meglepõ) a PPG mûfaja olyan szinten nem jön be neki, hogy két éve össze-vissza kaszabolta magát légcsavarjával egy elbénázott motorindítás alkalmával.
 |
Heniu Dyduch, az ITV szimpi fõnöke
a Coupe Icare-on |
 |
| Thomas Migneaux, az idei gyõztes |
Értelemszerûen a reflex profilt sem lájkolja. Így legalább minden ITV ernyõ EN certifikált. A motoros ernyõs versenyzés egyre inkább a szlalomozás mûfaja körül fogalmazódik meg, nõ az igény a gyors, játékos ernyõk iránt. A vevõkör folyamatos zaklatására lépnie kellett. Ennek a lépésnek az eredménye a Bullit. Ott helyben a Kupikáron kértem egyet Heniutól, lássuk hallám, mit tud, amikor azonban kiderült, hogy a Bullit nem kerül forgalomba, csak és kizárólag versenypilóták számára fejlesztették, végül annak az alig szelídített, mérsékelt S-profilja ellenére minõsített V-Maxot próbálgattuk az elmúlt hetekben.
 |
Az ITV V-Max és a
Dudek Hadron hevederzete |
Az ITV-nél egyébként is jellemzõ „down-sizing” itt is meghatározó. A megfelelõ stabilitás és sebesség nagy felületi terhelés árán valósul meg. Mostanában 80 kg a nettó tömegem, ez motorral, ernyõvel, üzemanyaggal 120 kg körüli bruttó felszálló tömeget ad ki. Nos, ehhez a 22 m2-es ernyõ már érezhetõen túl sok, az ernyõt szakzsargonban: alul ülöm. A 19 m2-es ugyanolyan könnyedén emel el és nem éreztem, hogy több motort kérne, leszálláskor le lehet lassítani annyira, mint a 22-est, viszont precizitásban, stabilitásban, turbulencia-immunitásban egy klasszissal jobbnak bizonyult. Az ernyõ saját tömege 5,1 kg, összehajtogatva tényleg nem néz ki nagyobbnak, mint egy nagyobbacska mentõernyõ.
 |
| A hajszálvékony verseny-zsinórzat |
Hevederzete ijesztõen vékony, spárgaszerû, zsinórból is csak a minimális számú maradt, az is a már-már zongorahúrszerû 1,3 mm-es Aramid anyagból. Van viszont trimm is, két csigás lábgyorsító is, igaz, a kettõt együtt nem igazán lehet használni. Szlalom-számoknál, ahol a rövid nagy sebességû szakaszokat túldöntött fordulók fûszerezik, jóval hatékonyabb a lábgyorsító, útvonalrepülésnél viszont kevésbé fárasztó a meghökkentõen nagy úthosszú trimm. Az ernyõ oldalviszonya 5,5. Ennél ijesztõbbet már láttunk. A cellák nincsenek látványosan megerõsítve, az ITV-nél nem csalnak se kevlárral, se damillal, õk azt állítják, hogy egy jól kitalált ernyõ azok nélkül is kellõen telített marad, ha pedig csuk, merthogy egy ernyõ miért ne csukhatna, kinyílik az, magától, úgy ahogy az elõ van írva.
ITV V-Max adatok
| Méret | L | M | S |
| Cellák száma | 57 |
| Tényleges szárnyfelület | 25 m2 | 22 m2 | 19,1 m2 |
| Fesztáv | 11,7 m | 11 m | 10,2 m |
| Oldalviszony | 5,5 |
| Húrhossz | 2,63 m | 2,47 m | 2,3 m |
| Minimális pilótasúly | 80,00 kg | 65,00 kg | 50,00 kg |
| Max. felszállótömeg | 150,00 kg | 130,00 kg | 100,00 kg |
| Saját tömeg | 5,6 kg | 5,4 kg | 5,1 kg |
| Trimmsebesség | 42,00 km/h |
| Max sebesség lábgyorsítóval | 62,00 km/h |
| Ernyõ anyaga | Skytex Porcher |
| Ernyõ szövet tömege | 40,00 g/m2 |
| Felsõ zsinórzat | Aramide 1,3 mm 130 daN |
| Alsó zsinórzat | Aramide 1,8 mm 130 daN |
| Homologáció | EN 926-1 |
 |
| Pillekönnyû kezelhetõség |
És mûködik a dolog, amint ezt változatos idõjárási körülmények között megtapasztalhattuk. Dudekhez szokott pilótának eleinte stresszes a mocorgása, fõleg gyorsra trimmelten. Bevallom, én nem mertem teljesen rábízni a turbulencia-menedzselést, ahhoz valószínûleg jóval többet kellene repülnöm alatta. Az igazság az, hogy a pilóták döntõ többsége (és itt fõleg a siklóernyõsökre gondolok) egyébként is jobban szereti „kézben tartani”, „fogni” az ernyõt, amikor szemtelenkedik vele a levegõ. Akkor meg hiába full reflexes az ernyõ, ha lassúra vagy közepesre trimmelve, „automata pilóta” mód helyett kézi vezérléssel vezetjük bakkecskés és/vagy ordas idõjárásban. Szlalomozáskor viszont alighanem hatékonyabb a full fékes kormányzás, az azonban a reflex profillal nem kompatibilis. A V-Maxon nincs oldalkormány. Ezért természetesen én is, mint mindenki, letámadtam Heniut ezzel a kérdéssel. Õ pedig a rá jellemzõ csendes, barátságos modorban elmagyarázta, hogy azért, mert nincs rá szükség. Ez az, ami zseniális benne, ettõl jobb, mint a többiek. Fura nem? Vissza a kiindulópontra. Az biztos, hogy a V-Max gyors. Gyorsabb, mint bármelyik eddig kipróbált ITV ernyõ. Az is biztos, hogy nem kell alája húsz lovas, vagy még annál is bikásabb motor, a benne levõ lehetõségek kiaknázásához. Autós hasonlattal élve, a V-Max egyfajta Toyota GT86 a túlmotorizált és nehéz AMG Mercik, Porschék és M-es BMW-k mezõnyében. Játékos, szerethetõ és gazdaságos. Annak a bizonyítéka, hogy van élet a válság ellenére is. Érdemes kipróbálni.
Szöveg: Szabó György
Képek: Szabó Ildikó
