Lehetséges átnyergelni sárkányról giróra 1 év alatt szabályosan? Mindjárt kiderül.
Tavaly októberben adtam túl sárkányomon, fájó szívvel, mert legbelül éreztem, hogy sárkányból nincs tovább.
Van ugyan gyorsabb, már majdnem repülőszerű, de a sárkány sárkány marad, a súlypontáthelyezéses kormányzás minden szépségével és nehézségével. Ezzel egyidőben, vagy tán kicsit korábban érlelődött meg bennem az elhatározás, hogy komolyan belevágok a girózásba. Minden azzal kezdődött, hogy Gyuri barátom évekkel ezelőtt megfertőzött egy rövid kis repüléssel, ami mostanáig csak csendesen lappangott bennem, de most amint gép nélkül maradtam, a felszínre tört.Több előnyét is elkezdtem bizonygatni magamnak: nem érzékeny a turbulenciára, fordulékonyabb, gyorsabb, de azért még együtt lehet repülni a régi sárkányos cimborákkal, nem kell leszállás után kapkodva lenyűgözni, nehogy erősebb szélben egy strandon felejtett napernyő sorsára jusson, kisebb helyet foglal a hangárban, és még sorolhatnám…
Egy dolog azonban még sárkányozás alatt is foglalkoztatott: miként lehet itthon legálisan repülni?
Tudtam, hogy van néhány giró Magyarországon, de magyar lajstromban nem sokat láttam. Milyen kiképzésre és jogosításra van szükség? Csupa kérdőjel. Gyuritól kaptam útbaigazítást, és be is iratkoztam egy tanfolyamra, a hivatalos magyar AGPL (autogyro pilot licence) ígéretével. Ennek lehetősége talán csak hetekkel elhatározásom előtt nyílt meg, úgyhogy kapva kaptam az alkalmon, nehogy időközben a hatóság meggondolja magát. A kiképzés tartalmazott egy komplett elméleti részt, amiből hatósági vizsgát kellett tenni. Ez lényegében megegyezik a PPL-hez szükséges tudással, kiegészítve a szabadon forgó szárnyakra vonatkozó speciális ismeretekkel. Azt gondolom, mondanom sem kell, hogy kell orvosi vizsga. Sárkányos körökben ez nem mindig egyértelmű. Ezt is kipipáltam. A gyakorlati képzést még a télen elkezdtem, jól jött, hogy az iskolagép egy zárt kabinos, ülésfűtéssel rendelkező Xenon volt. A legnagyobb kihívást a sárkányos és merevszárnyú reflexek leküzdése jelentette, a 3. dimenzióban való mozgás nem jelentett újdonságot számomra, de azért hagytam magam becsapni a gyors előrehaladástól, szorgalmasan gyakoroltam a vészhelyzeteket, amikből szerencsére ezidáig élesben nem sok részem volt. Ami lényeg, hogy az ígéret valósággá vált és a Budaörsön tett sikeres gyakorlati vizsga után kezemben a hatóság által kiállított érvényes magyar szakszó autogyro kategóriára, melyet nem csak itthon fogadnak el.
Ez bizony nagy előrelépés a repülés bürokratikus útvesztőjében!
Újabb problémával kellett szembenéznem. Mivel tudok itthon repülni? Tudtam én, hogy magyar útlevélhez, magyar szakszóhoz legjobban a magyar lajstrom passzol. Ilyet viszont nem egyszerű találni. Akkor nincs más hátra, a határainkon túl kell nézelődni. De mit lehet gyorsan magyar lajstromba helyezni? A fertőszentmiklósi csapat, személy szerint Tóth Robi és Filipovits Attila, jóvoltából az AutoGyro cég MTOsport modellje jelentette nekem a megoldást. Amellett, hogy lajstromozható, nem elhanyagolandó tény, hogy kiváló kis repülőszerkezetről van szó. Megtaláltam az alkalmat, hogy kipróbáljam Fertőszentmiklóson, és egyben a típusátképzést is abszolváltam. Rövid internetes böngészés után találtam egy alkalmi vételt Németországban. Gyors szervezés után kiutaztam, megnéztem, kipróbáltam, egymás tenyerébe csaptunk, és már úton is voltam hazafelé, természetesen levegőben. A röpke ezer kilométert nyolc óra repüléssel, 2 közbenső leszállással és tankolással tudtam le. Nem sok gép van, amiből ennyi repülés után ilyen fitten lehet kikászálódni.
A honosítás nem volt sokkal bonyolultabb a hazarepülésnél, de mindenesetre több időt vett igénybe. De még így is meg volt két hét alatt! Nem is kellett más hozzá csak az eredeti német okmányok, az újonnan igényelt magyar lajstromra megkötött biztosítás, az internetről letölthető kitöltött nyomtatványok és természetesen az elmaradhatatlan eljárási illeték megfizetése. Az adminisztratív folyamat utolsó lépése egy helyszíni szemle, eredménye pedig egy újabb magyar autogyro!
És még mindig csak szeptember van, ezért nyugodtan kijelenthető, hogy lazán belefért az egész egy évbe, és még marad bőven idő további repülésekre az idén.
Szöveg és képek: Tóth Balázs