Az idei tél rövid volt és velõs. Nem a hó miatt nem repültünk eleget. Máshol meg pont a hó a repülés egyik feltétele. Igaz, ez másfajta repülés. Eszközei a Speed riding és a Speed gliding mini-ernyõk.
A kettõ között annyi a különbség, hogy amint a „riding” (lovaglás) kifejezés jelenti, az ilyen ernyõk a havas pályákon „kikönnyített” vágtázásra, a sípályák és még inkább a szûz havas hegyoldalak hatalmas ugrásokkal spékelt meglovaglására alkalmasak, egy-egy sziklafal abszolválásával, a „gliding” típusú ernyõk már a hosszabb levegõben tartózkodást is lehetõvé teszik. Ezekkel, ha van szél, hó és síléc nélkül, nekifutásból is lehet fel-leszállni, kellõ rutinnal hátimotoros üzemre is alkalmasak. Az „anyányi” Speed riding ernyõk 9-11 m2-esek, a Speed riding-ok 11-14 m2 körüliek. Az Awak 18-ast, a 16 m2-es Dudek Zakospeedet és a 16,5-ös Gin Bobcat-et még magam is repültem, ez utóbbit még szélcsendben is.A 13 m2-es Pilpit1-nél álltam meg, elsõ felszállás után éreztem, hogy annak a reakcióihoz már nem repülök eleget. Így aztán más tapasztalatát vagyok kénytelen megosztani az Aeromagazin olvasóival. Gaby Thillard a frissen piacra dobott PilPit 3-at próbálta ki Alpe d’Huezben. A következõket mesélte:
A helyszín olyan, hogy nincs más, dinamikusan kell startolni, a hó darabos, kilátszanak a sziklák, de legalább jó meredek a lejtõ. Egy esély van, hajrá! Habozás nélkül jön fel az ernyõ, bölcsen lelassul, mire felér, alig kell megfékezni, hogy ne lõjön elõre. Rövid sebességgyûjtés, fél fékútnál emel el. Szépen siklik, pont mint a Pilpit 1 és 2.
Kinyílik alattam a világ, amint átvitorlázok az elsõ sziklafal fölött, dobok egy jobb majd egy bal palástorsót, szinte magától megy, fürgén, de nem ijesztõen. Máris itt a talaj, a siklószám precízen állítható, a talajfogás pillekönnyû. Az 1-es Pilpit máris repült, amint rátámaszkodtál a fékre, a 2-es inkább tapadt a talajhoz. A 3-as isten igazának az arany középútja. A fékút elején csak lassítja az ernyõt, de nem emel el váratlanul, határozottan kell terhelni a fékfogantyúkat, hogy átmenjen repülõ üzemmódba. A kanyarodás precíz, de nem olyan reaktív, mint a 2-es esetében. Ha érzed, hogy a síléc nem vág úgy, ahogy kellene, elég egy leheletnyit visszaengedni a féket azon az oldalon és máris újra harapja a havat. Megfelelõ idõzítéssel tökéletesen lehet összefûzni a jobb-bal íveket, a carving típusú extrémen bedöntött fordulókat, az olyanokat, amikor még a füled is súrolja a havat, ezzel az ernyõvel prímán lehet segíteni, ha netán kicsúszna alólad a léc, a külsõ fékkel a veszett helyzet még ügyesen menthetõ. Elmondható, hogy a sízett fázisban kiválóan viselkedik a Pilpit3. Lassításra kiválóan használható, elfékezve sem hajlamos átesésre, alakját jól tartja a fék felengedésének fázisában is. Ami a repülést illeti, a start kifogástalan, azt már láttuk.
A turbulencia-tûrés jobb, mint a korábbi mini-ernyõk bármelyikénél. Felengedett fékkel említésre méltóan merül, ezt a képességet már a 2-esnél is értékeltem. Semmi szükség a trimmel bíbelõdni, ha magasságot akarsz veszíteni. Jön lefele, mint a nyeletlen fejsze. A 360° könnyedén vezethetõ, a szögsebesség gyorsan nõ, a kivételkor könnyen csillapítható. A fordulókat jól be kell dönteni, ahogy az Speed riding-ban szokás. Ha már benne van, felengedett kézzel is tartja a nagy sebességû fordulót, de abból könnyedén kivehetõ egy pici külsõ fékkel.
De nem csak sízésre és repülésre alkalmas, ha van egy kis szél, könnyû kite-ozni vele. El tudom képzelni, hogy a hazai ernyõs társadalom ez a fajta repülés nem érinti. Pedig van érdeklõdés az ilyen ernyõk iránt, emailben legalábbis. Ahhoz, hogy érdemben lehessen beszélni errõl a mûfajról, hegyekre volna szükség mifelénk. Nálunk pedig még a Ferihegy is eltûnt.
Az ITV télvíz idején szinte csak a PilPit, Bip-Bip és egyéb Awak miniernyõk értékesítésébõl él, ráadásul jól. Az utóbbi idõk sláger-ernyõje náluk mégsem egy mini, hanem egy maxi ernyõ, trájkra való, a Bulldog. Ilyen ernyõ alatt készült ez a kép Annecy tájékán. De nem az ernyõ miatt izgalmas. Az alábbi link (Panoráma) egy csodában fogja részesíteni a számítógép felhasználókat. A kép ugyanis több mint panoramikus, szférikus! Az egérrel minden irányban el lehet kalandozni rajta, el lehet forgatni, megtekinthetõ, hogy mi van a trájk alatt, a horizonton körös-körül, vagy akár a zeniten. De van még jobb. Ezt a technikát Mathieu Rouanet jelenleg video formában teszteli, egy hét kamerás szférikus mozgókép rögzítõ eszköz segítségével, amit a trájk alatt lógat repülés közben és ezáltal köröskörül minden irányba filmez, ráadásul HD-ben. A hatás ugyanaz, mint a mellékelt kép esetében, csak az éppen mozog. Persze kellõen gyors számítógép kell hozzá, hogy össze tudja illeszteni a hét kamera által rögzített felvételeket. Lehet, hogy hamarosan ilyen lehetõség is lesz a Google-on.
Sajnos szomorú aktualitása is van a Speed Glide ernyõknek. Közvetlenül lapzárta elõtt kaptuk a hírt, hogy Takáts Pál világbajnok akkró ernyõs, minden idõk egyik legelismertebb pilótája, a Parabatix team egyetlen magyar tagja súlyos sí-ernyõs balesetet szenvedett Zermatt-ban március 9.-én. Szemtanú híján a baleset körülményei tisztázatlanok. A mentõket sérülései dacára õ maga tudta értesíteni, helikopterrel mentették. Állapota azóta romlott, komplikációk léptek fel. E sorok írásakor Pali mesterséges kómában van, állapota válságos de stabil. Mielõbbi jobbulást, gyors felépülést kívánunk neki, lélekben vele vagyunk.
Szöveg: Gabriel Thillard beszámolója alapján Szabó György
Képek: ITV
Képek: ITV