Egyik este arról beszélgettünk Pierre Jean Le Camus UL társammal, hogy lájkoljuk-e vagy sem a Parabatix és Slalomania, vagyis a Besenyei Peti által felfuttatott Red Bull Air Race mintájára kitalált, földközeli motoros ernyõs cirkuszkodást.
Nagy meglepetésemre PJ igenis lát benne fantáziáját, holott az õ szemlélete szöges ellentétben van minden ilyen „nem rendeltetésszerû” és „ne csináld otthon” jellegû repüléssel, számára a repülés nem a halálösztön akrobatikus kifejezése, hanem a környezettel fenntartható módon, magas szinten (és itt min. talaj 150 m értendõ) levõ kapcsolatteremtés és megismerés eszköze. Ez jól is hangzik, nekem is szimpatikus elmélet, de a gyakorlat azt mutatja, hogy nemigen van rá vevõ. A mai fiatal, aki motoros ernyõvel repülhetne, nem ilyen. Ez nem kritika, ez felismerés. Úgy tûnik, hogy ilyen idilli ideálokkal nem is lehet felkelteni érdeklõdését. Nagyon nagy kérdés, hogy ha egy ilyen látványos és izgalmas „grand guignol” által elcsábul valaki, kinyílik-e a szeme a késõbbiek során a motoros könnyûrepülés egyéb, sokkal kevésbé rizikós lényegére, képes lesz-e a valóság és nem a cirkusz játékszabályai szerint élvezni a repülést. Addig is, lássuk csak, képes egyáltalán ez a fajta vásári mutatványos repülés kiváltani valamilyen reakciót a nagyérdemûbõl a fogyasztás pavlovi reflexén túl?Mirõl is van szó?
A világ legjobb motoros ernyõsei versenyeznek egy 8-12-16 m magas, levegõvel fújt kúp-oszlopok által kijelölt szlalompályán. Olyan nevek, mint a még csak 19 éves Alex Mateos, aki már tarolt minden nemzeti és nemzetközi bajnokságon, Pascal Campbell Jones, a reflex profilos ernyõket feltaláló Mike fia, aki maga is részt vett a mûfajt forradalmasító Paramania ernyõk fejlesztésében és tesztelésében, a többszörös világ és Európa bajnok Mathieu Rouannet, csupa báj barátnõje, Emilia Plak, hogy hazánk fiát, Takáts Palit ne is említsük Michel Carnet, Paco Guerra, Pascal Vallée és egyéb Laurent Salinas-ok mellett.
A helyszín lehet focipályától reptérig bármi. Nálunk ideálisan a Budaörsi reptér jöhetne számításba, de a srácok lazán bevállalnák akár a Margitszigeti nagyrétet is.
Elsõdleges szempont a biztonság, ami ezeknél a csávóknál nyilván relatív, az átlagos pilóta mércéjével nem is mérhetõ. Igen, tolják neki keményen, de még õsszel sem potyognak, mint a hervadt falevél, vagy ahogy azt a rossz nyelvek szeretnék.
A versenyszámok:
Speed Race:
A bójákat kerülve, elõre meghatározott nyomvonalon kell idõre repülni. A stoppert a versenyzõ indítja és állítja meg, úgy, hogy az erre a célra fejlesztett karót repülés közben megérinti.
Bonus Race:
A cél ugyanúgy a lehetõ legrövidebb idõ alatt végigrepülni az adott pályán és közben bónusz tárgyakat kell összeszedni. Az így összeszedett bónusz tárgyak a repidõt csökkentik.
Freestyle Race:
A versenyzõnek adott idõintervallumon belül bizonyos feladatokat végre kell hajtani. A sorrendet maga dönti el.
Special Sky Races:
Sebességi szám speciális feladatokkal megspékelve. (pl. különbözõ méretû labdák egyik területrõl a másikra történõ terelgetése, fel-leszállás, stb.)
Time Limit:
Minden versenyszámot egy adott idõ alatt teljesíteni kell. Ha ez alatt nem sikerül az adott „track”-et megrepülni, azért maximális büntetõpontszám jár.
Közben láthattam (pontosabban átélhettem) nézõként a Parabatix Coupe Icare-ra szabott változatát, az Icarobatix-ot és be meggyõzõdtem róla, hogy ez egy nagyon nagy buli. Nem csak a látványosság, hanem a hangulat miatt is. Olyannyira, hogy még ott helyben meggyõztem Pascal Campbell Jonest, az ötletgazdát, hogy látogasson meg és kezdjünk el azon dolgozni, hogy Budapesten is lehessen 2012-ben egy futam. December elején aztán meg is érkezett Mathieu Rouanet társaságában és együtt töltöttünk egy ritka élvezetes hetet. Na nem, mintha hülyére repültük volna magunkat, de nagyon kellemes és érdekes társaságnak bizonyultak. Halász Ferinek és Blaumann Attila Indian-nak köszönhetõen egy kellemes vetítéssel és szakértéssel egybekötött találkozás is létrejött az új Reketyés étteremben és volt egy ködös, szemerkélõ esõs ismerkedés a helyi repülõs társadalommal a Budaörsi reptéren, ahol az alkalom kedvéért még a talajközeli motoros ernyõs repülés mûfaját is sikerült elfogadtatni. Pascalék természetesen megmártóztak a Széchenyi fürdõ termálvizében és a pezsgõ éjszakai életben, záróakkordként végigõrjönghették a Braindogs (Tom Waits szülinapi emlék) koncertet az A38-as hajón.
Egyszerû, közvetlen és nyíltszívû srácok, minden bohóságra kaphatóak, de ami ennél fontosabb: vér profik úgy repülésben, mint szervezésben, logisztikában vagy akár marketingben. Egy bajuk van: a pénzhez és az üzlethez semmi közük. Egy azzal párhuzamos világban lebegnek.
Természetesen azzal kezdtük, hogy megpróbáltuk felvenni a kapcsolatot a légügyi hatósággal, hogy legyen legalább egy állásfoglalás a jogi hátér vonatkozásában, de még várjuk a visszajelzést. Ennél sokkal lelkesebb volt a reakció a potenciális támogatók részérõl. Nem szeretnénk kiszivárogtatni semmit, de a legszimpatikusabb és legperspektivikusabb kapcsolat a repülésben már sokat bizonyított energiaitalosokkal alakult ki. Ez nem meglepõ, mert némi szerénytelenséggel ki lehet jelenteni: õk is ugyanabban a helyzetben vannak, mint mi a motoros ernyõzésben: formálisan, a kellék, a cucc vonatkozásában mindenki õket imitálja és valahol mindenki az õ farvizükön evez, de amit õk adnak hozzá, az a lényeg: a szellemiség, a lélek. Aki az õ löttyüket issza, részese a kalandnak, benne van a buliban. Aki meg valamilyen kósza koppintást, az kimaradt belõle. Ki mire tartja magát…
Ne kiabáljuk el, de ha minden összejönne, akár a rebesgetések szerint 2013-tól újrakezdõdõ Red Bull Air Race rendezvénysorozat kiegészítõ attrakciójaként is mûködhetne a Parabatix. Addig is, az elsõ lépés az volna, hogy a június 7.-én a Kopaszi Gát beach-en megrendezésre kerülõ Red Bull Röpnap alkalmával, azt megelõzõ napon az öböl vízére elhelyezett bóják között kellene bizonyítani. Fel van adva a lecke.
Addig is, aki be szeretne kapcsolódni a szervezésbe, bonyolításba, hozzájárulna tehetségével, tudásával, idejével vagy netán pénzével, jelezze bátran szándékát a ppg@vampair.hu email címen. Vagy keresse fel a www.parabatix.com portált.
Szöveg és képek: Szabó György