Az ultrakönnyû forgószárnyasoknál volt igazán jelentõs a burjánzás a közelmúltban. Csak gyõzze az ember kritizálni a sok újdonságot. Mert bizony önkritikából viszont nincs mindig elég a bátor gyártóknál.
És itt nem feltétlenül a bulgár Niki Aviation 2009-es kódjelû tervére célzok, ahol az aerodinamikai formát helyezték elõtérbe a hatékonysággal és a menetirányú stabilitással szemben, nem is az osztrák Trixy Aviation enyhén szólva kétes esztétikumú G 4-2 kódjelû tandem kétszemélyesére funkcionálisnak nem nevezhetõ T vezérsíkjával és hangyászra emlékeztetõ formájával, hanem mondjuk a Cellier Aviation által teszkós árban kínált Kissre. De hát ízlések, pofonok és részrehajlás… Mert már folytatnám is rögtön azzal, hogy bezzeg az Arrow Copternél milyen szexis formákat és eredeti megoldásokat találtak, például a kabrió kabintetõre. Igaz, az õ járgányuk százezer eurónál kezdõdik. És befejezném azzal, hogy az Autogyro Europe is elõrukkolt egy egymás mellett ülõs kétszemélyessel, a Cavalon-nal. Dicsérném, de túlságosan evidens volna a részrehajlás. Ha majd kipróbáltam, esetleg.Ha megérdemli. Egyelõre nem szeretem.
Pedig állítólag negyven kg-al könnyebb a magni M24-nél, ami jelenleg a referencia ebben a kategóriában. Tér mindenesetre van benne. A kilátás sem olyan rossz, mint amennyire a méretes „a” oszlopok sejtetnék. Az biztos, hogy a kiállítás legtöbbet csócsált csodabogara volt.
Magniéknál csak annyi újdonság volt látható, hogy az M24 árbocát áramvonalas burkolattal fedték, ez biztosan jelent pár km/h-t csúcssebességben. Ami viszont nem volt látható, de annál fontosabb: az Orion az angol T szekció után megkapta a német típusbizonylatot is.
Ezzel nagyon arcul ütötték a hildesheimiakat, mert nekik nagyon izzadtságszagú volt megszerezni ezt a minõsítést a Calidusra. Mondanom sem kell, hogy az Autogyro Europe standján futottam össze Shuhei Sekivel, aki természetesen a földrengést és a Cunamit is megúszta. Beech House-ja viszont 90 km-re van Fukusimától, így oda egyelõre nem látogat. Mesélte, hogy kipróbálta a Fama gázturbinás UL helikopterét
(õk sajnos kihagyták az idei Aero-t), bizony vannak fenntartásai. Abban maradtunk, hogy a közeljövõben ellátogatunk Caposile-be kipróbálni az Alpi gépét, és utána dönt, hogy marad-e az autogirónál, ami tuti, hogy Cavalon lesz, vagy továbblép az UL helikopterek felé. Erre én is kíváncsi vagyok, ha lehet, be is számolok a fejleményekrõl.
Szöveg és képek: Szabó György
