World Air Games 2009

Június 6. és 14. közt rendezték meg Torinóban a harmadik Légi Világjátékokat, a World Air Gamest. Több légi sportág magyar pilótái nyertek meghívást az eseményre, mi a motoros sárkányos csapat, pontosabban Ferinc Vince élménybeszámolóját hallgathattuk meg.

A Ferinc Vince–Thuróczy Endre páros számára némileg rossz előjelekkel kezdődött a verseny. Gépük csak néhány nappal indulás előtt készült el, nem volt lehetőség gyakorlásra, edzésre, csak 2-3 felszállásra. A másik magyar csapatban Matuska Pál mellé Guti Gábor helyett utolsó pillanatban ugrott be Török András, szerencsére a cserét sikerült még elfogadtatni a versenyigazgatósággal.
Szombat reggel eligazítással kezdődött a program, még az ünnepélyes megnyitó előtt.
Lehetőség nyílt „szabad edzésre”. Ez azonban sajnos fejenként csak 1 felszállást és 3 kör megtételét jelentette, ezenkívül nem volt alkalom gyakorlásra, csak a megadott versenyprogram keretében lehetett felszállni.
Az impozáns megnyitó egyébként olimpiához méltó külsőségek közt zajlott. A Torinó melletti városka főterén több tízezer ember gyűlt össze, a színpadon zajló eseményeket óriáskivetítőn is szemlélhették. A versenyzői eskütétel mellett zászlófelvonások, szimfonikus zenekar játszotta himnuszok emelték az alkalom fényét, még „olimpiai” lánggyújtás is volt.
Vasárnap aztán megkezdődtek a versenyek.

A microlight kategóriában 12 csapat indult volna, ebből végül csak 11 lett (az egyik orosz csapat nem jött el). Az egyetlen versenyszám, az úgynevezett „Pilon Race” során a 600 méter hosszú és 100 méter széles pályán elhelyezett 4 oszlopot kellett megkerülni adott vonalon, a lehető legrövidebb idő alatt, közben megtartva a minimális 12 méter repülési magasságot.
Már az elején kirajzolódtak az erővonalak. A két angol csapat, akik szárnyon érkeztek Angliából 100 lóerős QuikR-jeikkel, mindenhol 8-10 másodperc előnyt szereztek a versenytársakkal szemben.
A selejtező után 8 csapat maradt bent. Sajnos az egyébként eséllyel induló Matuskáék technikai problémák miatt kiestek, Vincéék azonban a 6. helyen végeztek a két angol, két olasz és egy amerikai csapat mögött.
A hétfői pihenőnap után kedden folytatódott a verseny, sőt az előzetes kiírással ellentétben még aznap eljutottak a döntőig.
A technikai előny egyértelművé tette az angolok fölényét. Emellett az olaszok 150, az amerikaiak 100, a norvégok 115 lóerős motorjaival szemben Vincéék 80 lóereje mellé bizony elkelt volna még a teljesítmény. …Az egyik olasz csapatot és a magyarokat kivéve mindenki topless szárnnyal versenyzett.
Mindezt, s a megfelelő felkészülés hiányát is figyelembe véve a végeredmény tiszteletre méltó: Vincéék az 5. helyet szerezték meg a két angol és a két olasz csapat után. A kézi időmérés okán persze a bírákon is múlhatott a dolog, hisz például a két angol csapat közt csupán 0,1 másodperces különbség döntött.
Szerdán-csütörtökön aztán jutott idő a más sportágakban versenyző magyar résztvevőknek drukkolni. Nem is eredménytelenül. Az ejtőernyős célbaugrásban Asztalos István első lett. A Takáts Pál–Kézi Gábor siklóernyős akró páros szinkronban a második helyet szerezte meg, szólóban Takáts 3., Kézi pedig 7. lett. Tóth Ferenc műrepülésben a 6. helyen végzett.

A verseny szervezésére nem lehetett panasz, pedig az 500 pilóta elszállásolása, ellátása, a technikai feltételek biztosítása nem volt kis feladat, de minden gördülékenyen zajlott.
Az időjárás is melléjük állt, szombat-vasárnap ugyan még esett, de utána már semmilyen légköri körülmény nem zavarta a versengést. A reggeltől estig tartó látványos programok rengeteg érdeklődőt vonzottak, így bizonyára nem csak a versenyzők,

a szervezők is elégedetten zárták a hetet. Az eddigi szokásoktól eltérően itt most 27 futamból 21-re egy színhelyen, a Torino Aeritalia repülőtéren került sor, ami jó alkalmat szolgáltatott a különböző nemzetiségek és sportágak képviselőinek ismerkedésére, barátkozására. A következő World Air Gamesről ugyan még nincs hivatalos információ, de biztos, hogy aki most itt volt, az szívesen tér vissza – bárhol is rendezzék – a verseny újabb kiadására.