Az évek óta referenciának számító Tanarg látványa mára már nem akkora újdonság. A nagy elõdök, a Delta Jet és a Jet Star „fúziójaként” megalkotott, igen szépen kidolgozott, tetszetõs Monsoon mindenhol magára vonzza a figyelmet. Szépségén kívül vajon mit tud az „etalon” Tanarghoz képest? Errõl Szalay Péter barátunk számolt be.
Bár a két trájkot nem sikerült ugyanazzal a szárnnyal, vagy netán az egriek új toplessével kipróbálnunk – a Monsoont XP 15, a Tanargot iXess 15 repíti –, az összehasonlítás azért így is érdekes, még akkor is, ha a repülési tulajdonságokra késõbb kell visszatérnünk.
Mindkettõ széles terepgumikkal szerelt, ami a magyarországi terepviszonyok mellett különösen jól jön, hisz szinte bárhol leszállhatunk vele motorhiba esetén (mondjuk a kocsma mellett). Bár külsõre nem tûnik fel, a tengelytávokat pontosan megmérve lényeges különbség tapasztalható. Az elsõ és hátsó tengelyek között 29 cm a különbség (Tanarg 202, Monsoon 173), a két hátsó kerék egymástól való távolságát illetõen pedig 17 cm az eltérés, természetesen itt is a Tanarg javára. Ez magyarázza többek közt a leszálláskor és felszálláskor érzékelhetõ különbségeket. A Monsoon hamarabb, könnyebben leteszi az orrát, felszálláskor pedig hirtelen kapja fel. A Tanarg finomabb landolást tesz lehetõvé, mert tovább fenntartható az orra. Valószínûleg az eltérõ tömegeloszlás is szerepet játszik a két trájk viselkedésének különbözõségében. |
|
 |
A Monsoon jó fékhatással dicsekedhet, a gáz finoman adagolható. Kerekei – nem úgy, mint a Jet Star esetében – nem önbeállóak. Ez a leszálláskor ugyan jó irányba vezeti a tanulókat, viszont a földön való mozgatásnál, tologatásnál meg kell emelni az orrát.
A hûtõrács beömlõnyílásai szépen kidolgozottak. Némi melegedés azért tapasztalható volt még alacsonyabb fordulatszámon is, ennek azonban feltehetõen az a magyarázata, hogy az alsó beömlõnyílást eltömítette a fû. Erre a problémára biztos hamarosan megszületik a megoldás.
Ami a kényelmet illeti, a Tanargot nem érheti kifogás, az elsõ ülés elõre-hátra mozgatható, támlája dönthetõ. A Monsoon hosszú lábú embereknek nem való: a pedálok távolsága ugyan állítható, de még így is túl közel helyezkednek el ahhoz, hogy egy magamfajta hosszabbra nõtt pilóta is kényelmesen ülhessen. A kissé meredek üléstámlák sem dönthetõek. Aki viszont „normális testalkatú” és nem feltétlenül hátradõlve szeret vezetni, annak tökéletes.
A Tanarg rengeteg hasznos tárolóteret rejt az ülések alatt, elõtt, mellett, összesen mintegy 60 liternyi poggyász dugdosható el ide-oda. Ezen a téren a Monsoon már méreteibõl adódóan is hátrányosabb helyzetû, ezért hosszabb utazás esetén felmerül a csomagok szelektálásának fogas kérdése, ez persze megfelelõ földi asszisztenciával megoldható, a maximális felszállótömeg pedig legalább az ultrakönnyû repülés jogszabályaival kompatibilis marad. A szélvédettség a Monsoon esetében nagyon jó, gyakorlatilag szinte intercom nélkül is beszélgetni lehet. A Tanarg gyári szélvédõje magasabb pilóta esetén nem elég hatásos. A tökéletes megoldás kidolgozása még várat magára, mert az eddig kipróbált másik, „házi” gyártású szélvédõvel viszont a turbulencia túl erõs.
A Tanarg nagyon jól átgondolt, erõs, rácsszerkezetû vázával impozáns, kényelmes, exkluzív, modern vonalvezetésû, nagy utazógép. Biztos érték. Aki azonban nem tud vagy nem akar áldozni rá, annak melegen ajánlható a Monsoon, nemcsak szép kidolgozása, megjelenése, de használati értéke miatt is.
Szöveg és képek: Szalay Péter
 |
