Az első fecske Pesten

Korompai Laci, alias Qfe barátunk más repülős műfajokban megélt kalandjairól írtunk már lapunkban. Egy októberi délután sokak örömére legújabb szerelmét, MT03 autogiróját hozta el bemutatni és megsétáltatni a gyúrói reptér fölött.

Már régóta kacérkodott a forgószárnyas csodával, mikor idén nyáron végre úgy hozta a sors és az alkalom, hogy belevághatott a közelebbi ismerkedésbe. Motoros ernyős és sárkányos tapasztalatainak köszönhetően nem jelentett számára különösebb nehézséget a giro megszelídítése, mint mondja, az egyetlen eddig nem tapasztalt újdonság a bottal-pedálokkal való irányítás volt, amit persze hamar elsajátított. Néhány órás képzés után már az egyedül repülésre is alkalmasnak találtatott, az azóta eltelt pár hónapban pedig jócskán kitapasztalhatta új bringáját. És hogy milyen érzés? Fantasztikus… Mint kés a vajban. A giro fittyet hány turbulenciának, rotornak, erős szélnek; manőve-rezhetősége, fordulékonysága és az időjá-rástól való kvázi függetlensége bizony csábító lehetőségeket kínál
a repülésre. Ezeket Qfe igyekszik is minél inkább kihasználni, bár megnyugodva tapasztaltuk, hogy motoros ernyővel például sokkal bevállalósabban repül. A Fertőszentmiklósról, Andi Siebenhoferéktől való hazarepülésen kívül dunakeszi bázisáról kiindulva tett már néhány kisebb kirándulást, mint például a Piliscsév–Esztergom–Diósjenő–Vác–Naszály–Dunakeszi kör. Tervei szerint hamarosan hosszabb túrák következnek, sőt reméli, lehetõsége lesz egzotikusabb, kül-földi tájak fölött is kipróbálni az MT03-at.
Nincs értelme az összehasonlítgatásnak, mondja. Motoros ernyő, sárkány vagy autogiro (és persze még sorolhatnánk), mindegyik műfajnak megvan a maga szépsége, mindegyik más-más fajta repülési élményt és élvezetet nyújt. Minél több különféle repülő-szerkezettel repül valaki, annál biztonságosabb és élvezetesebb számára mindegyik. Azt azért be kell vallania, az utóbbi időben az újdonsült kedvenc átmenetileg háttérbe szorította az egyéb repülõeszközöket, de ezt megértjük és megbocsátjuk neki...