Kezdetben ódzkodtam a motoros ernyőzéstől: úgy gondoltam, zavarna, ha repülés közben állandóan zümmögne-brümmögne mögöttem valami. A siklóernyőzésben éppen azt szeretem, hogy úgy repülhetek, mint a madarak, körülöttem csak a csönd és a természet. Fenntartásaim voltak a motor súlya miatt is. A kedvesem, Blaumann Attila – vagy ahogy a repülésben ismerik, Indián – győzködött: ha egyszer kipróbálom, le se lehet majd vakarni a motort a hátamról.
Egy hónappal ezelőtt Kalocsán végre rászántam magam. Bár nem zajszűrő sisak volt rajtam, így is hallottam a rádiót. Ami pedig a súlyt illeti: a start álló motoros gyakorlásánál valóban éreztem egy picit, de túl lehetett élni… Mikor pedig már beindítottam, és a lábam elemelkedett a talajtól, már csak a tolóerőt éreztem. Naplementében, a fák között szlalomoztam. A motorozás olyannyira nem megterhelő, hogy naponta többször is felszállhatok anélkül, hogy elfáradnék. A Parapower 18 kilogrammos, finom női motorokat is gyárt, kis kerettel, ami a mi karunknak is megfelel, nem csak a pasikénak. Ráadásul az én Parapowerem nem is a legkisebb méretű. Nem értek többet a műszaki dolgokhoz, mint az átlagos nő, de nem is én fogom ellenőrizni a motoromat, hanem Atti. Átengedem neki a dolog férfias részét, én meg csak élvezkedem. Szólóban mindketten magassági rekordra készülünk.A motor nélküli repülésben a manőverek vonzanak: a SAT már jól megy, a helikoptert és a wingovert még csiszolni kell. Idővel a többi manővert is szeretném megtanulni. Az akrózás egy kicsit kapcsolódik a tánchoz is – „civilben” professzionális hastáncműsorokkal lépek fel, és hastáncoktatással is foglalkozom. Már több tanítványom kipróbálta a repülést tandemben – lehet, hogy egymás kiegészítő sportjává válnak? (Ez persze csak vicc.)
Az is jó a motorozásban, hogy tetszés szerinti pontokra tudok elrepülni. Szintén nagy élmény és újdonság számomra a földközeli repülés. Szeretnék hoszszabb távokat repülni, előre megtervezett útvonalon, például a Velencei-tóra vagy a Balatonra. Valamelyik hétvégén pedig lemegyünk Attival Kehidakustányba, és onnan hátimotorral repülünk majd el Csobáncra, Simon Laci barátunkhoz. Megkóstoljuk az aktuális legfinomabb kecskesajtját, aztán visszarepülünk, és szaunázunk egyet. A lányoknak azt üzenem, hogy ne féljenek a motorozástól – nekik is lehet ilyen romantikus hétvégéjük!
További információ: www.solarispp.hu, www.seherezade.hu
Schäfer Kata (Kisvirág)
Fotó: Koszta Péter
Fotó: Koszta Péter