Thierry Barbier, a vándorló riporter minden létezõ közlekedési eszközzel bejárta már a világot, kalandjairól könyvei, riportjai, útikönyvei, rádiómûsorai tanúskodnak. Néhány évre Madagaszkárban letelepedve, innen indul UL gépén újabb „bevetésekre”, melyek közül most egyik legérdekesebb túrájáról mesél…
Az út: 350 repült óra, 83 különbözõ leszállópálya, 209 nap utazás 18 országon keresztül…
A jármû: Széria SKY RANGER, Rotax 912-es motorral, extrakönnyû kéttollú kompozit Duc légcsavarral. Opciók: 2 db 55 literes alumínium üzemanyagtartály, terepes gumiabroncsok, Magnum Junkers Profly mentõernyõ.
Elsõ rész
|
|
(szeptembertõl decemberig)
Tavasz Madagaszkáron
A nagy utazás a szeptemberi tavaszban kezdõdik, Madagaszkár déli részérõl indulva. Az elsõ állomásom Tuléar, ahová a Horombe fennsík és pálmaligetes szavannák átrepülése után érkezem. Innen Fort Dauphinbe, a sziget legdélebbi csücskére megyek
 |
Gyapotültetvényeket átrepülve érkezem meg Antsohihyba, 35 fokot mutat a hõmérõ. Mangrove-mocsarak, partközeli szigetecskék után érem el Nosy Be szigetét, ahonnan másnap reggel indulok tovább Diegóba: az óriási kikötõ mellett, akárcsak Rióban, cukorsüveg alakú hegy emelkedik. Rövid megálló után Madagaszkár legészakibb csücske, a Cap d'Ambre a cél. Smaragdszínû tenger és mélykéken ragyogó lagúnák felett repülök, szédítõ szépségû tájakat látok: okkersárga vulkanikus dombok, mélyzöld mocsarak, csipkés szélû sziklák, és mindenhol a szemfájdítóan szép nagy kékség. Este Nosy Be-re visszaérve sétálok a meleg éjszakában, a bárokból zene szól, mindenki az utcán sétál; maniókával és sült banánnal körített rablóhúst vacsorázok.
 |
Korán indulok Nosy Be-rõl, a hatalmas óceán fölött aprócska porszem vagyok, több mint 2000 méter magasan. 2 óra 48 perc repülés után érkezem meg Mayotte repterére. Trópusi hõség, hegyek, korallzátony, kék lagúnák. Az utcákon színes kelmékbe burkolt nõk sétálnak, a minaretekbõl a müezzinek énekelve hívnak imára, reggel fél ötkor ez az ébresztõm.
A világosodó égboltot figyelve készülök az átkelésre Tanzániába. A hajnali csöndben messzire hangzik a madárcsicsergés és kakaskukorékolás. Felszállás után Anjouan és Grande Comore hegyekkel borított szigeteit repülöm át, melyek felett 2360 méterre magasodik a felhõkbe veszõ, fekete lávával borított Karthala vulkán. Moronit elhagyva három órán át repülök magányosan az óceán fölött, csak egy fentrõl hangyányinak látszó teherhajót veszek észre az út során. Mozambik partjait elhagyva Mtwara városában szállok le. Némi városnézés után észak felé indulok, megállok egy órácskát strandolni az egyik paradicsomi szigeten, Mafián, mielõtt megérkeznék a négymillió lakosú nagyvárosba, Dar es Salaamba, ahol két napig maradok.
Október Kenyában – Zanzibar – Pemba – Mombasa- Lamu
Zanzibar és Pemba szigetét átrepülve érkezem Kenyába, a mombasai reptérre. A továbbinduláshoz Nairobiból kell engedélyt kérnem, listát állítok össze a nemzeti parkok összes aprócska leszállóhelyérõl, két napig várok a fülledt, párás nagyvárosban, mire végre elindulhatok a Kenya északi részén fekvõ Lamuba. Ez már az arab világ, szûk utcácskák, tetõtõl talpig feketébe burkolt nõk, régi muzulmán házak, melyek egyikének tengerre nézõ teraszán egy napon át élvezem a pihenést.
Innen a Kilimandzsáró lábánál fekvõ Amboseli nemzeti parkba repülök. A Tsavo park fölött átrepülve gyönyörködöm az óriási szavannákban, ahol az antilopok a fák árnyékában hûsölnek. Maszájföldre érkezem, a kunyhók közt zebrák, gnúk és antilopok kószálnak a tüskés, száraz szavannán. Hirtelen felforr a hûtõvizem! Sikerül gyorsan leszállnom egy közeli út mentén, a maszájok odasietnek, szerintük az istenek kegyeltje vagyok. Meghívnak teára és kapok egy nyakláncot is ajándékba. A hûtõ ereszt, nem maradt egy csepp víz sem benne, javíthatatlan… Egy katonai táborban éjszakázom, ahonnan másnap visszavisznek Nairobiba, hogy ott várjam ki az új hûtõ megérkezését.
Nem szeretem ezt a zajos, zsúfolt nagyvárost, de nincs mit tenni, várok, levelek és cikkek írásával ölöm az idõt. És a hûtõ sehol… Váratlanul megmentõm támad Alexis személyében, ez a Kenyában élõ francia UL pilóta felajánl egy hûtõt kölcsönbe! Másnap indulok hozzá egy Cessna 206 fedélzetén, angol barátjával.
 |
Újra átszelem a Chabli sivatag végtelen, fehér tájait, a levegõ opálos a hõségtõl. A hatalmas Turkana tó kékeszölden ragyog. Déli csücskénél egy megszilárdult fekete lávafolyammal övezett, tökéletes formájú vulkáni kúp emelkedik ki a vízbõl.
 |
November Zambiában és Botswanában
A Magadi tavat átrepülve elhagyom Kenyát. Megérkezem a Kilimandzsáró nemzetközi reptérre, hogy onnan Arushába menjek tovább: egy napot eltöltök az 50 órás karbantartással. A Ngorongoro kráterét felhõk rejtik, meg kell elégednem az Eyasi tó pelikánjainak látványával, majd Tanzánia száraz földjein átrepülve Mbeyában landolok, 7 óra 15 perc (rekordidõ!) repülés után.
Zambiában, Lusakában újabb rekordot döntök, sajnos ezúttal a földön. 6 napig várom a Zambian Air Force, a polgári repülési hatóság, az idegenforgalmi minisztérium és a WWF engedélyeket, mire végre elindulhatok a zambiai nemzeti parkok felfedezésére! A Zambezi partján, Jekiben szállok le estefelé, szürkületben verek sátrat. Éjszaka a sátramtól 5 méterre nézelõdik egy elefánt, 100 méterre tõlem pedig oroszlánoknak sikerül a bivalyvacsora. A következõ napokban a Zambezi fölött alacsonyan repülve gyönyörködöm a vízilovakban, majd a Blue Lagoon parki antilopcsordákban. Ngomában reggel 6 és 8 közt vagy száz elefánt sétál át a leszállópályán…csodálattal figyelem a háborítatlan természetet.
Megkóstolom a zambiai specialitásokat, a kukoricalisztbõl készült tésztagombócokat szószokkal, zöldséggel, hallal vagy hússal körítve. Megnézem a hatalmas Kariba tavat, majd eljutok a Victoria vízesésig, ahol a Zambezi dühödten veti magát a mélybe, a látvány fenséges és megkapó.
Péntek éjszaka iszonyatos erejû vihar tombol Livingstone-ban, fákat, háztetõket hord el a szél. Taxival rohanok a reptérre, de késõ! A szél 20 méterre elvitte és felfordította a gépemet, hiába voltak a szárnyak betonnal megtöltött abroncsokkal lenyomtatva.
 |
Az UL-t terepjáróval visszaszállítjuk, én pedig karácsonyra pihenõt tartok Franciaországban. Januárban visszatérek…
Folytatjuk!
