Az egyszerû dologok híve vagyok. Annál is inkább, hogy a környezetem szemmelláthatóan egyre bonyolultabb megoldásokat keres változatlan problémákra. Az én szótáramban az egyszerû nem azt jelenti, hogy ötlettelen, vagy unalmas, hanem pont az ellentétjét: nem zenei A hang, hanem "one man and one guitar".
Amikor még gyalog ernyõztem, úgy éreztem itthon repülni zenei A hang, és egy kis élvezetért szívesen utaztam 1000km-t. Aztán úgy éreztem, hogy a piálós, bulizgatós, nöhajhászós életmódom is egyre inkább csak zenei A-hang. Pontosabban "one man", gitár nélkül. Így aztán jött a család és ugrottak az egy-két hetes alpesi élvezkedések. Ezen a ponton választhattam volna meglehetõsen bonyolult megoldásokat "problémámra", de szerencsére Igor addigra már elkészítette a Parapower-t.
Ennek köszönhetõen a családi élet "jam session"-jei közben, egy-egy szünet erejéig elõvehetem a gitárom, és eljátszhatom magamnak a Flying Boy Blues-t. Így aztán amikor összeáll újra a zenekar, nekem már elég egy jó hátteret játszani, és jó szívvel hallgathatom ahogy a többiek szólóznak.