Barry Jones, az angol légierõ pilótája egy Magni M16-os autogiróval vágott neki a földkörüli kalandnak. „Az anyatermészetnek más elképzelései voltak ezzel a repüléssel kapcsolatban”, nyilatkozta, miután a monszun földre kényszerítette Indiában. Az történt, hogy a tervezettnél több idõt vesztegetett el az április 26.-án Angliában elkezdett útvonal során, részben rossz idõ, betegség és egyéb technikai malõrök okánál fogva. A monszun Guwahati-ban érte utol, június közepén úgy döntött, hogy gépét a helyszínen hagyva visszautazik Angliába az esõs évszak végéig. Amikor október elején visszatért Indiába, egyértelmûvé vált, hogy az út véget ért. A gépet több mint egy méteres vízben találta, az elektromos berendezések, navigációs mûszerek tönkrementek. A javítás költsége több mint 20 ezer Euróra tehetõ, ez pedig esélytelenné teszi a földkörüli út folytatását.
Azt azért büszkén állíthatja Barry, hogy rekordidõ alatt szelte át Európát Middle Wallop – Oostende (Belgium) – Friedrichshafen (Németország) – Casaleggio (Olaszország, a Magni Gyro otthona) – Bari (Olaszország) – Athén – Rodosz útvonalon (3822 km), majd ciprus, Jordánia, Szaúdi Arábia, Bahrein, Oman érintésével jutott el Gwadarba, össz. 6697 km-t tudva le egy hónap leforgása alatt.
Thomas Scherrer a német konzulátus alkalmazottjaként Detroitban építette N81EU lajstromú Europát, ami bõven belefér az UL kategóriába, de a nagy vizen túl inkább experimental osztályban üzemeltetik. 1993 és 1997 között a családi garázsban „repülgetett” vele Thomas, de amikor végre elkészült a full kompozit alsószárnyas kétüléses, (Rotax 912-es motorral és Airmaster állítható szögû légcsavarral), a hosszú téli esték alatt megálmodott
nagy utazások egymást követték. 2000-ben elsõ nekirugaszkodásra egy laza Bonn – Rabat – Bonn útvonalat dob, (2820 mérföld összesen 44 óra rep. idõ), majd az észak-atlanti óceánt szeli át Thomas, amikor Bonn-ból Oshkosh-t érintve az alaszkai Nome-ba repül, (Az Orosz hatóságok Nyet-et mondanak a földkörüli út folytatására). 2001-ben folytatja a föld körüli túrát, Anchorage-et köti össze Ulan Bator-al (akkor pont ott volt a német konzulátus alkalmazásában), 8975 km-t repül 7 felszállásból, ebbõl a leghosszabb szakasz 2680 km, amit több mint 20 óra alatt tud le. 2004-ben zárja a kört, öt nap alatt röppen Mongóliából Németországba. Thomasnak egy kör nem kör, már július végén útban van Bonn-ból Los Angelesbe, mégpedig az Azori szigetek érintésével, nem pedig a már megszokott (megunt) grönlandi útvonalon. Hány nap alatt tudta le a távot? Tizenegy. További infók:
www.thomas.scherrer.com,
www.europa-aviation.co.uk
Matevz Lenarcic 2002-ben már „futott egy kört”, akkor egy Zenair CH 701-essel, de a kanadai légügyi hatóság megtiltotta neki, hogy UL gépével bevállalja az észak atlanti óceán átszelését. A „Blue Lightning” nevû fémépítésû felsõszárnyassal addig már több mint 24000 km-t tett meg, Szibériát és Alaszkát is maga mögött tudta.
Az idén egy teljesen széria 912-es motorral szerelt Pipistrel Sinus-al vágott neki. Június 6.-án indult, és mint korábban a Zenair-el, megint keletnek vette az irányt. 79 nappal késõbb ismét Ajdovscinában volt, a Pipistrel gyári repterén, de akkor már közel 40000 km-el több lett volna a Sinus mûszerfalán, már ha km-ben és nem repült idõben kellene mérni (már amennyiben mérni lehet egyáltalán azt, amit egy ilyen kaland jelent élményben, a külsõ és belsõ világ megismerésében).
Bár van PPL és CVFR szakszója, Matevz nem csak,-úgy is mondhatnánk: elsõsorban nem kisgépes pilóta.Fotós és kalandor, alpinista és siklóernyõs. Mászott sziklát Grönlandon,
Patagónában, hogy a Himaláját ne is említsük. A meghódított csúcsokról rendszerint siklóernyõvel jön le. Egyetemet végzett biológus, de az elmúlt 14 év alatt fotósként kereste kenyerét. Repült és fotózott Alaszkában és Kamcsatkán. Az UL repüléshez a természet szerelme vezette.
Hamarosan részletesen beszámoltatjuk kalandjairól és a Sinus-szal szerzett tapasztalatairól, addig meg nem akarjuk lepuffantani a poént.
Aki addig nem bírja ki:
www.transsiberia.com,
www.wingsforever.com,
www.lenarcic.net.
