Kisebb zűrök árán végül szerencsésen megérkeztünk Castelo Brancóba. Legnagyobb meglepetésünkre a helyszín igen sivár és poros volt.
A szervezés
alacsony színvonalát másnap a megnyitón
is tapasztalhattuk - és az egész hetet végigkísérte. Köszönhető
volt ez a portugál főszervezőnek, aki
nem
biztosította a megfelelő helyszínt és a technikai feltételeket
- annak ellenére, hogy a portugál versenyzők
számos igen alkalmas, tengerparti
helyet említettek,
ahol gördülékenyen, sokkal jobb körülmények között
lehetett volna megrendezni a versenyt -, valamint az
igen kreatív
hátimotoros-igazgatónak, akinek viszont
a szervezés nem volt erős oldala, és energiáinak nagy
részét a jobb feltételkért való küzdelem emésztette
fel.
Hét nap alatt hat feladatot kellett volna megrepülnünk,
ez azonban nem sikerült. A hét végéhez közeledve
egyes versenyzők a
nemzetközi zsűri tagját kérték fel
az utolsó napi feladatok lebonyolítására. Róla később
kiderült, hogy egyáltalán nem ismeri az új
osztályok
szabályait, így a versenyzők szinte maguk vezényelték
le a precíziós feladatokat. Mindez természetesen ellenkezik
az Eb szabályzatával, és
többek között emiatt a
verseny érvénytelen lett.
A fenti kellemetlenségekért maximálisan kárpótolt a
felszállás után elénk táruló táj szépsége,
valamint az
izgalmas és változatos feladatok. Szabadidőnkben különböző
acromodelleket próbálgattunk, és végre élőben
is láttam satot, loopingot és
más formákat. Nyilvánvalóvá
vált, hogy hátimotorral is meg lehet repülni
ugyanazokat a manővereket, amiket siklóernyővel.
Az Eb-n
teljesítendő feladatok három egyenlő részből
állnak össze: 33 százalék precíziós, 33 százalék navigációs
és 33 százalék economy.
Végül öt
feladatot sikerült megrepülnünk, melyek a következők
voltak:
1. Navigáció meghatározott idő alatt.
Térképen előre
megadott körök mentén kellett repülnünk
úgy, hogyha a kör vonaláról 200 méternél nagyobb
mértékben letértünk, büntetőpontokat kaptunk. A
különböző
méretű körök más-más pontszámot értek,
de csak akkor, ha a kört teljesen befejeztük.
2. Navigáció + economy.
5 liter
üzemanyaggal a térképen előre meghatározott
lehető legtöbb pont érintésével kellett visszarepülni a
felszállóhelyre. Ennél a feladatnál a mezőny 95
százaléka
leszállóhelyen kívül landolt.
3. Navigáció előre meghatározott sebességgel és rejtett
időkapukkal.
4.
Precíziós fel- és leszállás, japán szlalom.
5. Economy 1,5 liter üzemanyaggal.
Ebben a számban a francia Rouanet Mathieu
új
világcsúcsot repült: 5 óra 12 percet töltött a levegőben,
kiválóan kihasználva a termikek adta lehetőségeket.
A versenyzők között különbséget
csak tapasztalat és
tudás alapján lehetett tenni, mivel a motoroknak több
mint a fele Top 80 volt különböző keretekkel, és a
résztvevők több mint
fele Paramania/Dudek Action
ernyővel repült. A többi nagy cég is képviseltette magát
egy-egy motorral, valamint volt egy 150 cm3-es Bailei
négyütemű
is.
Az utolsó napra a hangulat annyira elromlott, hogy az
új osztályok versenyzőinek 90 százaléka nem vett részt
a záróünnepségen - mi is csak
azért, hogy gratuláljunk
Thuróczy Endrének, aki az együléses hajlékony
szárnyúak kategóriájában Európa-bajnok lett.
Azt hiszem, ez az Eb az első
lépés volt ahhoz, hogy a
háromszor annyi versenyzőt számláló új osztályokat
különválasszák a klasszikus osztályoktól, s így önálló
versenyt
rendezhessenek, a számukra megfelelő
feltételek mellett. Ennek megszervezése már
folyamatban van, legfőbb úttörője Mike Chambell John.
Eredménylista
1. Ramon Morillas Salmeron (Spanyolország) 2863 pont
2. Johan Bossuyt (Belgium) 2750 pont
3. Pavel Brezina (Csehország) 2705 pont
...
11. Ambrózy Péter 2201 pont