Matevz Lenarcic és a Sinus 912
Dtum: 2005. augusztus 18. cstrtk, 14:11
Rovat: Vitorlázó


[kep4 60% right] Sikeres világ körüli repülés egyedül egy ultrakönnyû repülõvel.

A pilótabarátságok egyszerûen szövõdnek, és legtöbbször egy életre szólnak.
Több éve ismertem meg Matevz Lenarcic barátomat Szlovéniában. A Pipistrel UL-gyárban találkoztunk. Különbözõ szempontok szerint válogatva ugyanazokat a repülõgéptípusokat kedveltük már ismeretségünk elõtt is. Lenarcic 2002-ben Zenair Zodiac típust választott világ körüli útjához. Ebben az idõszakban én is Zodiac géppel repültem. Persze, hogy ismertem a nevét a www.worldtranssiberia.com internetes oldalról.

Az elsõ világ körüli repülése nem sikerült teljesen. Az út nehezebb transzszibériai és amerikai részének teljesítése után a kanadai hatóság nem adott engedélyt az UL-nek az Atlanti-óceán átrepüléséhez. A bürokrácia akadályozta meg a világ körüli út befejezését. Matevz nem keseredett el. Majd legközelebb! Ha egy gondolat megérlelõdik benne, nem adja fel, csak félreteszi egy idõre, és más, érdekesebb dolgok után sorolja. Közben meghódított 8000 méteres csúcsokat Nepálban, és tett egy rövid gyalogos kitérõt az Északi-sarkkörön túli területekre.
[kep3 56% left] [kep9 12% right] A hosszú, magányos utazások alatt érlelte magában az UL-es világ körüli út részleteit.
Tavaly nyáron jött egy telefon tõle: 2004. június 7-én indul Szlovéniából az újabb világ körüli útra Sinus 912 ultrakönnyû repülõvel, egyedül. Az elsõ leszállást Szegeden tervezi. Izgalommal vártuk barátaimmal a repülõtéren. A meteor viharos szelet és helyi zivatarokat jelzett. A szegedi toronyban hallottam, hogy egy Piper visszafordult Pécsrõl, mert rossz az idõ. Gondoltuk, az UL biztosan nem tud eljönni ezen az útvonalon. De tévedtünk, kisvártatva bejelentkezett leszállásra a könnyed kis repülõgép pilótája. Örömmel láttam vendégül és segédkeztem a tankolásban, illetve a másnapi repülési terv elintézésében.
Este jót beszélgettünk, és számba vettük, mit is változtattak a Sinuson a világ körüli úthoz. Meglepõen keveset. A jobb oldali botkormányt kivették, hogy több hely legyen a szükséges felszereléshez. Nagyobb tank került a szárnyakba – 160 liter üzemanyaggal a hosszú szárnyú Sinus már 2000 kilométer felett képes teljesíteni leszállás nélkül. És természetesen a kiegészítõ mûszerek. Matevz VFR repülésre tervezte az utat, de az idõjárás kényszerítõ erejû lehet. Mûhorizont, VOR rádió is helyt kapott a mûszerfalon, és a GPS: Garmin 295.

[kep5 75% left] [kep7 37% right] – Miért a hosszú szárnyú Sinust választottad a világ körüli útra?
– Elsõ látásra beleszerettem ebbe a gépbe, és repülõtulajdonságai mindenben megfelelnek számomra. A 60–200 kilométeres sebességtartomány a hihetetlenül alacsony, 8 literes óránkénti üzemanyag-fogyasztás mellett csak olyan géppel érhetõ el, melynek minden porcikáját repülésre tervezték. A korábbi utam során pedig az egyik problémát a normál minõségû benzin beszerzése okozta – ez a gyéren lakott szibériai területeken nem mindig egyszerû feladat. A 2000 kilométeres hatótávolság nagy segítség lehet ilyen helyzetekben. Mindemellett a Sinus által nyújtott kényelem utánozhatatlan – mintha csak panorámafotelban ülve tölteném a napot, tízórányi repülés után is jól mozognak az izmaim. Legalább ennyire lényeges szempont volt a kilátás is. Az út egyik fõ célja ugyanis a fotózás volt, és e tekintetben is ez a gép a legalkalmasabb.
– Fotóidat régóta ismerjük a www.lenarcic.net lapról is. Mi késztet a világ elhagyatott tájainak felfedezésére?
– Sokáig kutató biológusként dolgoztam, miközben a természet és a távoli tájak után vágyakoztam. Csak a döntést kell meghozni, és ha van benned elég bátorság, életmódot változtathatsz. Én megtettem. Évek óta fotózásból, útleírásokból élek – és szabad vagyok. Tibet, Szibéria, Alaszka, Izland és az északi sarkvidék – számomra a [kep8 37% right] legkedvesebbek, csodálatos tájai Földünknek. Szinte mindenhol visszatérõ ismerõsként üdvözölnek.
A Himalájában már hat alkalommal jártam. Az ottaniak nagyon kedvesek, az emberi kapcsolatok hihetetlenül fontosak számukra – az õ életük valóban errõl szól.
– Visszakanyarodva a repüléshez: milyen pilótajogosításod van?
– Csak a nemzetközi repülésekhez legszükségesebb: PPL, CVFR.
– Milyen kiegészítõ felszerelést viszel magaddal?
– Nem túl hosszú a lista, ugyanakkor a felszereléseket nagy körültekintéssel és persze a biztonságot szem elõtt tartva válogattuk össze. Nagy hatótávolságú HF rádió és egy felfúvódó mentõcsónak a tenger feletti szakaszokra, természetesen túlélõ-élelmiszercsomag, automata vészjeladó és szatellit telefon. Továbbá note book, szatellit modem és Inmarsat a gép folyamatos utánkövetéséhez. A könnyû sátor, a vízhatlan ruházat és könnygázspray a vadállatok ellen minden utam nélkülözhetetlen kelléke. Talán a fotófelszerelés a legterjedelmesebb: a teljes digitális és filmes rendszer velem van.

Másnap reggel látszott, hogy zivatarokat kerülgetve folytatja az útját Matevz.
Irány Donyeck: 1660 kilométer. Mindvégig nyomon követhettük izgalmas útját, naponta frissített naplószerû leírása alapján. [kep11 37% right] (A részletes beszámoló még mindig olvasható a www.rtvslo.si/protisoncu oldalon.) Matevz a Sinus UL-lel 80 nap alatt sikeresen teljesítette az elsõ egyedüli világ körüli utat. [kep10 37% left]

Nemrég egy szlovéniai repülõnapon találkoztunk.
– Micsoda ritkaság itthon találkozni veled! Ismét gratulálok a 80 napos körutazáshoz! Mi volt a legnehezebb?
– Megint a légi irányítás bürokráciája okozta a legtöbb gondot. Az elõzetesen tervezett útvonalon nem engedtek be Kínába, és a szibériai útvonalon is többször nehéz volt repülési engedélyt szerezni. Oroszországban lassan terjedt az engedélyezések híre: egy alkalommal MiG vadászgépekkel kényszerítettek leszállásra egy ilyen félreértés miatt. Csak diplomaták közbenjárásával sikerült dûlõre jutni az orosz légi irányítással. Az idõjárás is zord arcát mutatta, sokszor találkoztam viharokkal. Végül is 25 napon repültem, mégis 80 napig tartott a teljes körutazás.
– Volt-e mûszaki gondod a Sinusszal?
– Semmi komoly. Egy defekt, és még két alkalommal látta szerelõ. Amerikában és az út legvégén, Olaszországban a Rotax-képviseletek azonnal rendelkezésre álltak. Eldugult légszûrõket és gyertyákat cseréltek ki.
– A legszebb élmények?
– Az út során számomra az emberek barátságossága volt a legszebb. Mindenütt roppant segítõkészek voltak. Nagyon sok régi és új ismerõsnek tartozom köszönettel. Még idõben, azaz az Oshkosh Airventure idején sikerült landolni – az útvonalban is szereplõ – Wisconsinban. Felejthetetlen élmény, ahogy a világ legnagyobb repülõfesztiváljának százezres közönsége ezt a kis gépet fogadta. A számomra kedves távoli tájak persze örökre az emlékezetembe vésõdtek, és a terveknek megfelelõen szponzoraimnak is tudtam igazán egyedi fotókat szállítani. Ízelítõket azóta is sokfelé találni a neten.

Bajusz Huba
Fotók: Matevz Lenarcic és a szerzõ
[kep1 79% left]





A hr tulajdonosa: Vampair.hu
http://www.vampair.hu

A hr webcme:
http://www.vampair.hu/modules.php?name=News&file=article&sid=312