Torkos Sándor
Dtum: 2004. februr 02. htf, 11:11 Rovat: Motoros sárkány
Gyerekként messzirõl csodálta a hajdúszoboszlói
fürdõ
fölött körözõ gépeket, aztán - hogy, hogy nem - a reptéren találta magát. Bár
a repüléshez még ekkor fiatal volt, amennyire lehetett,
igyekezett részt venni
benne, ami többek között géptologatás formájában nyilvánult meg. 1965-ben szerezte
kezdett vitorlázni, és még ebben az
évben el is vitték katonának. Leszerelése
után - már C vizsgásként - három hónapig repült Szoboszlón, aztán a reptér -
több más placcal
egyetemben - "feketelistára" került, ami tízegynéhány éves
kényszerû moratóriumot jelentett.
|
A tavalyi szoboszlói ernyõs találkozón
|
Hétvégeken Sándor Nyíregyházára járt át
vitorlázni. A
versenyzésnek - bár Czigler Miklós oktató biztatta erre -
nem tulajdonított különösebb jelentõséget.
A 80-as években - a
magyarországi sárkányrepülés
hõskorában - Héjával, majd az elsõ Struccal repült,
melynek elõzõ tulajdonosa Deleff István, Sándor
sárkányos oktatója,
volt. Az akkori szokásnak megfelelõen
hegyrõl startoltak, késõbb Sándor egy tömbház
pincéjében építette meg az országban is elsõ - ma
már
hagyományosnak mondott - egydobos fix csörlõjét;
a berendezés Egerbe, onnan pedig külföldre került.
Nemsokára Erdelics Zoltán is készített egy
ugyanilyen
rendszerû kétdobos csörlõt, amely ma is üzemel.
|
Torkos Sándor és Tamás
|
Gyalogsárkányozásban Sándor a Pilóta 2 jogosításig jutott,
majd - mikor Szoboszlón "visszajött" a repülés -
a
motoros sárkány következett. Megszerezte a szakoktatói
és a vontatói jogosítást; utóbbinak akkoriban a vontathatóság is feltétele volt. Többek között
a hajdúszoboszlói
nõi sárkányrepülõ-világbajnokságon is
"közremûködött" mint vontatópilóta.
89-ben Miskolczi József révén - aki
Sándorhoz
hasonlóan szakoktató volt a debreceni nehézgépkezelõszakiskolában
- jutottak hozzá egy Molnár Zoli-féle
motoros sárkányhoz; a jobb sorsra
érdemes technika
elõtte az egykori Hódgépé volt. Nyári szünetekben
oktattak és utast repültettek vele.
Idõközben sikeresen megfertõzte a
gyalogsárkányozással
Tamás fiát és annak öt hasonló korú társát is,
utóbbiak közül Hencz Krisztián neve bizonyára sokaknak
ismerõs. Tíz magasstarton
volt túl Tamás, amikor
bevonult katonának Szolnokra, ezután váltott a
siklóernyõre. Édesapját már lényegében õ tanította
ernyõzni.
A
szoboszlói motoros sárkányosok átjártak a közeli
debreceni reptérre. Szívesen látták õket, sõt, rendelkezésükre
bocsátottak egy hangárt is, amely elég
nagy
volt ahhoz, hogy a gépeket nyitva tárolják. Át is települtek
a cívisvárosba és megalakították a Debreceni
Könnyûrepülõ Sport Egyesületet. Nem
haraggal jöttek
el Szoboszlóról, egyszerûen csak könnyebb volt az élet
Debrecenben.
96-tól Sándor a mûszaki üzemeltetõi és energetikusi
feladatokat is ellátta, ezáltal még közelebb került a
repüléskiszolgáló-technikához, a kiképzést részben
Ferihegyen kapta.
|
A Héja
|
Mára tíz gyalogos és tizennégy motoros sárkányos
repül a DKSE
színeiben. Sándor egykori debreceni növendékei
közé tartozik Juhos István és Smidróczki
Zoltán - egyiküket sem kell bemutatni. Másik fia, Csaba
is
elkezdett motorozni; a tervek szerint õ ül elöl,
amikor átrepülnek Szoboszlóra, az idei siklóernyõs találkozóra
- vissza pedig már egyedül
megy.
Otthoni mûhelyében építette meg Sándor két lepörgõs
csörlõjét, melyek gyalogsárkány és siklóernyõ számára
egyaránt alkalmasak.
Levizsgáztatta rá a fiát és még
két "gyereket" - vigyázzanak egymásra, mondja. A tavalyi
siklóernyõs találkozón két nap alatt 179 csörlést
hajtottak
végre a két berendezéssel. Mostanra a tökéletes
technikához meglett az új csörlõautó is.
Gyalogsárkánnyal 100, motorossal 350 órája van.
A
tavalyelõtti BAZUL Kupán Deleff István navigátora volt;
párosban harmadik helyezést értek el a DKSE színeiben.
Az aktív repülés és az oktatás
mellett pénztáros és a
mûszaki vezetõ egyesületében. Csapatmunka, mondja
- igazán csak így mûködik a repülés. Sosem kereste
a konfliktust - igazi
Halak-szülött -, valahogy mindig
"középen" tudott maradni, így aztán bárhová megy,
szívesen fogadják.
Tervezi, hogy gyalogsárkányát motorral
szereli fel és
trájkot épít hozzá; Debrecenben Erdelics Zoltán foglalkozik
még hasonlóval. Szeretne eljutni minél több
csörlõs rendezvényre -
felmérni a helyzetet, mások
hogyan, milyen technikával csinálják - és persze minél
több jó hangulatú csörléses üzemnapot szervezni. Elsõsorban
és
mindenekelõtt továbbra is a fiait támogatja
a repülésben és az oktatásban.
Mezei Katalin
Fotó:
Torkos-archív
|
Csörlõépítés a tömbház pincéjében
|
|
BAZUL Kupa, 2002. Torkos Sándor, Molnár
Imre,
Magyar Márta, Smidróczki Zoltán,Deleff István,
Sipos Ágnes, Juhos István
|
|
A földet érés
|
|
A csörlõüzem
|
|
|