Két és fél óra alatt a Fertõ-tótól Szegedig
Dátum: 2003. december 30. kedd, 11:11
Rovat: Motoros sárkány


- Tudom, hogy másoknak ez esetleg nem nagy dolog, de mindenki a saját gépéhez, és az idõjárási körülményekhez viszonyítsa, amit tesz - írta Patonai Tamás abban az e-mailben, melyben a Fertõszentmiklós -Szeged-Fertõszentmiklós közötti repülésérõl is beszámolt. A három "közremûködõ" - Bábinszky Gábor, Szanati Pál és Patonai Tamás - koprodukcióban készült cikkét lényegében változtatás nélkül közöljük.

Bábinszky Gábor, Patonai Tamás
és Szanati Pál cikke, Patonai Tamás fotói


A Szombathelyi Repülõklub fertõszentmiklósi csapatának három tagja (Bábinszky Gábor-Szanati Pál CXMD, Patonai Tamás C17 TN) elhatározta, hogy két géppel elrepül Szegedre. Az idõjárási viszonyok nem voltak a legkedvezõbbek: 35-45 kilométer/órás szél, erõs turbulencia. Ez utóbbitól eltekintve utunk odafelé simának mondható volt, a földhöz képest 120 kilométer/órás átlagsebességgel. Aki ismeri a CXMD repülési tulajdonságait, tudja: ez azért nem rossz. Kihasználva a rendkívül erõs magassági szelet, 1000-1200 méteren tettük meg az utat. A Fertõszentmiklós-Szeged szakaszon egyetlen pihenõt tartottunk, mégpedig Balatonfõkajáron, alapvetõen ismerkedési szándékkal.


Indulás Fertõszentmiklósról
Vendéglátónkról, Vörös Gyuláról csak a legjobbakat mondhatjuk. Úgy fogadott, mintha legalább tíz éve ismernénk egymást, holott addig csak telefonon beszéltünk. Mindvégig figyelemmel kísérte utunkat: bárhol is szálltunk le, érdeklõdõ hívása nem maradt el. Hasonló kedvességgel és barátsággal fogadott Makra Zoltán Szegeden. Azonnal intézkedett, hogy gépeink helyet kapjanak a hangárban, és felajánlotta, bármikor indulunk reggel, kijön és ott lesz. Mivel a tervezettnél jóval korábban érkeztünk, Bábinszky Gábor - aki egyébként szegedi származású - kihasználta az alkalmat, és bemutatta a számára oly kedves várost. Az idegenvezetés, valamint a helyi specialitás - cseresznyepálinka és szegedi halászlé - elfogyasztása után megállapítottuk, hogy Szeged valóban olyan szép, mint mondják.
Reggelre az idõjárás végképp "ellenünk fordult". Idõnként viharos szembeszélben tettük meg az utat. Erre a szakaszra az idõjárás miatt több leszállóhelyet is be kellett iktatnunk. Szeged-Kiskõrös: 1 óra 45 perc. Kiskõrösre érkezve hamarosan elõkerültek vendéglátóink, Frei László és a többi sárkányos. A Vörös Gyula kapcsán említett kedvesség rájuk is jellemzõ volt. Nagyon jó érzés volt leszállni közéjük


Érkezés Fertõszentmiklósra
és beszélgetni velük. Pillanatok alatt egy nagy család, a sárkányosok családja lettünk. Aztán ismét irány Balatonfõkajár. Egyik repülõs társuk Dunaföldvárig el is kísért bennünket.
Ekkor kezdõdött a számunkra igazán nehéz szakasz. A meteorológusok által jósolt idõ megérkezett! A rádióban a nyugat tájékoztatót hallgatva mást se hallottam a merev szárnyú gépek pilótáitól, minthogy a viharos szél miatt leszállunk..., megszakítjuk a repülésünket..., holnap folytatjuk..., valahogy hazaérünk... Mi pedig küzdöttünk a levegõben. Gépeink a leghihetetlenebb akrobatamutatványokra késztettek minket. Hol dugóhúzóból, hol átesésbõl kellett kivenni a repülõt. Elõfordult, hogy a sárkány minden átmenet nélkül kezdett 7-es varióval spirálba süllyedni, majd két dobás és vízszintes repülés. Kiskõröstõl számítva 2 óra 10 perc elteltével, szemerkélõ esõben érkeztünk Balatonfõkajárra. Az elmaradhatatlan telefonhívások - ekkorra Frei Laci is bekapcsolódott - lebonyolítása után rövid kényszerpihenõ a hangárban.
Ha eddig erõs szélrõl beszéltünk, nem tudom, hogyan írhatnánk le az ezt követõ szakaszt. Teljes szembeszél, erõs, viharos lökésekkel - mindez természetesen a Bakony felett. A Balatonfõkajár-Dáka szakaszt már nem tudtuk kötelékben megtenni. 100 és 1200 méter közötti valamennyi magasságot próbáltuk megrepülni, de reménytelen vállalkozásnak bizonyult. Egyetlen apró momentum a


Balatonfõkajáron
körülmények érzékeltetésére: Veszprém elejétõl Veszprém végéig a repülõút 30 perc volt. A Bakony felett képtelenség volt tartani a kurzust - mentünk, amerre völgyet láttunk. Küszködés és kitartó repülés után szálltunk le a dákai repülõtéren. Bevártuk egymást, s innen már kényelmesnek mondható, 600 méteres magasságban tettük meg a maradék utat a Fertõszentmiklósig. Az immár megszokottá vált telefonhívások után családtagjaink is megérkeztek.
Köszönetet kívánunk mondani minden repülõtársunknak, aki várt bennünket, és osztozott az örömünkben. Külön köszönet Makra Zoltán szegedi sárkányos fõpilótának, valamint Frei Lászlónak és Vörös Gyulának.

Mûszaki adatok:
Bábinszky-Szanati CXMD szárnnyal és Rotax 582 motorral, Patonai C 17 TN szárnnyal és Hirth 2703 motorral repült.

Repüléssel töltött idõ:
Fertõszentmiklós-Szeged: 2 óra 30 perc, talajhoz képest mért átlagsebesség 120 km/h.



A Duna felett
Szeged-Fertõszentmiklós: 7 óra 10 perc, talajhoz képest mért átlagsebesség 42 km/h.



Kiskõrösön







A hír tulajdonosa: Vampair.hu
http://www.vampair.hu

A hír webcíme:
http://www.vampair.hu/modules.php?name=News&file=article&sid=104