Ferinc Vince írása és
képei.
 |
A hat hivatalos versenynap alatt 16 feladatot repült meg a mezõny. Elõfordult, hogy egyetlen napon négy feladatot kellett teljesíteni, és volt, hogy a reggel fél kilences start után (közben kettõ ideiglenes repülõtérnek nevezett réten, illetve tarlón is leszállva) este nyolckor értünk vissza a bázisunkra.
A helyszín
A verseny helyszíne a Shakespeare szülõvárosa melletti Long Marston volt. Angliának ebben a térségében rengeteg második világháborús repülõtér található, ezek egyike volt a miénk is. Három különbözõ irányú felszállópályája közül az egyik (a leghosszabb, legjobb állapotban lévõ) autós gyorsulási versenyeknek ad otthont, a legrövidebben hétvégi vásárokat tartanak. A harmadikat fele hosszán beépítették hangárokkal, illetve raktárakkal, a "maradékon" két repülõiskola üzemel.
Technikai problémák
Kezdõdött azzal, hogy a motor rázkódása miatt Aurélék kölcsön légcsavarjának mind a hat tolla megsérült. Aztán a harditárcsa szakadt el a reduktorban, majd a fékbowden. A Thuróczi-Guti páros légcsavarja a tarlón leszállva kapott egy követ és kinyílt, mint a rózsa (a franciák segítségével ott helyben megjavították). Az említett hibák miatt még nem kellett számot kihagyni - aztán eljött az ideje annak is, amit, sajnos, mi tapasztaltunk meg elõször. Az egyik henger szelepemelõ himbája eltört (ez három feladatban "eredményezett" 0 pontot), majd ismét Aurélék jöttek: közvetlen az utolsó szám startja után vissza kellett szállniuk, mert nem nyitott ki a termosztát, így nekik a tervezettnél korábban, egy 0 pontos feladattal ért véget a vb.
Variációk "svédcsavarra"
Az elsõ versenyszámban befelé szûkülõ spirál alakú kurzuson kellett fotókat keresni, és a fotók helyét összekötve három egyenest szerkeszteni; az egyenesek metszéspontja adta a feladat finispontját, egyben a leszállás helyét is (egy domboldalban lévõ rétet). A rendezõk számítottak rá, hogy nem mindenki találja meg a leszállót, ezért egy lezárt borítékban megkaptuk a leszálló helyét pontosan tartalmazó térképet. Aki felbontotta, 50 százalékos büntetést kapott. (Sajnos, ehhez a végsõ megoldáshoz kellett folyamodnia a Thuróczi-Guti párosnak is.) Aztán célra szállás 6x10 méteres deckbe, melyet 4x1,5 méteres mezõkre osztottak fel. Innen egy újabb navigációs feladattal repültünk vissza, befejezésképpen járó motoros célra szállással, hagyományos deckbe. Mindkét navigációs szám tartalmazott sebességi részt.
A következõ napon szabadkézzel rajzolt, pillangót formázó útvonalon kellett 10 fotót megkeresni, majd a megtalált jel alakjától függõen 198, 218 vagy 321 fokos irányszögön repülve megtalálni a leszállót (újabb rét domboldalban, 6-8 százalékos emelkedõvel). Ez a szám abszolút magyar fölényt hozott, a szólóknál Rabnecz, a kétüléseseknél a Thurócziék gyõztek, három ponttal megelõzve a második helyezett Ferinc-Varga párost. A leszállás ismét 6 méteres deckbe történt.
Innen indult a következõ feladat, amely tisztán sebességi lett volna, ha nem tesznek bele a egy svédcsavart. A felszállást ugyanis - természetesen az emelkedõ irányába - a deck végében 1 méter magasan kifeszített szalag felett kellett végrehajtani; minél közelebbrõl indulsz, annál több pontot kapsz a felszállásért. Ha elszakítod a szalagot (Kováts-Mészáros), 0 pontos a mutatvány. S hogy ne legyen olyan egyszerû az élet, a leszállásnál (újabb oldalra lejtõ domboldalban, egy tarlón) egy hasonló módon elhelyezett szalag fölött kellett leszállni, majd a lehetõ legrövidebben megállni. Itt a megállás "rövidségét" díjazták (szalagszakítás: 0 pont). Az említett procedúrák között nem volt más dolgunk, mint a két pont közötti közel 22 kilométert a lehetõ leggyorsabban megtenni.
 |
A hazavezetõ útra kiírt szám során a térképen bejelölt 16 pont közül a lehetõ legtöbbet kellett felkeresni a rendelkezésre álló 2 óra 15 perc alatt.. Itt még csak kicsit lógott ki a lóláb, de jött újabb csavar: nem fotózással kellett igazolni, hogy a versenyzõ valóban ott járt. A rendezõ ugyanis elõre lefotózott minden "objektumot", plusz további kettõt (ezek ún. hamis fotók, a tippelést elkerülendõ); a pont fölé érve kellett azonosítani, hogy melyik a fotók közül az adott templom, majd a fordulópont számát ráírni. S mivel a templomok mellé nem fektettek le ponyvajelet, a kellõ helyismerettel rendelkezõk - márpedig a helyiek azok voltak - jó néhány fotónak már a felszállás elõtt beírhatták a számát. (A verseny nemzetközi tisztségviselõi közül néhánnyal beszéltem minderrõl, elismerték, hogy ez a fajta feladatkiírás tisztességtelen elõnyhöz juttatta a hazaiakat, és megígérték, hogy jelentésükben ezt szóvá teszik, más azonban nem történt)
"Inverz" termikszám
Volt még termikszám sebességi háromszöggel, a csavart, persze, ebbe is beletették. Temikelj addig, amíg úgy gondolod, hogy marad elég benzined megrepülni a 47 kilométeres nyitott háromszöget, melynek kezdõpontja 12 kilométerre, végpontja közel 14 kilométerre van a repülõtértõl, majd a reptéren szállj le hagyományos deckbe. A feladat ismertetése után az egész mezõny haja égnek állt, mintha mindenki Fantát ivott volna! Számunkra ebben a számban következett be a baj. A finispont átrepülése után, 3 liter benzinnel a tankban, megállt a motor. (A rendezõk uralták a helyzetet: mire a leplombált telefonomat kibontottam és hívtam a reptéren lévõket, már keresték csapattársaimat, hogy induljanak a terepre szállt sárkányért!) A számot egyébként a rendezõk minden "ármánykodása" ellenére két termikelõ fenoménunk nyerte.
Másnap a teljes csapat a mi motorunkat javította, az eredmény azonban váratott magára. Aztán újabb economy szám, mondhatnánk, hogy pókháló jellegû, de megint nem a távolságot pontozták, hanem - a "templomos" feladathoz hasonlóan - a felkeresett pontok számát. Ezúttal útkeresztezõdések a célpontok. Este pedig - aznap csak egy feladatot volt - álló motoros célra szállás.
A változatosság gyönyörködtet
Reggel ismét nekifutottunk a motorunknak (Aurél a fõszerelõ), már majdnem sikerült, amikor a csapatnak el kellett startolnia egy újabb, két kör menti navigációra. Néhány, szinte a guruló gépbõl adott instrukció alapján életre keltettem a motort, így rendezõi engedéllyel indulhattunk a mezõny után. A feladat végén ismét rét, 6 méteres deckkel. A visszavezetõ kurzus három párhuzamos körív, ezek között cikázva kellett megtalálni 10 fotót, természetesen a legrövidebb idõ alatt, majd álló motoros célra szállás idõre: a hivatalos óra szerinti egész perchez képest a lehetõ legkevesebb másodperchibával érj talajt, ha lehet, a 250-es mezõben. Hazafelé is az utolsók között indultunk - és végig az idõközben viharossá vált szélben repültünk -, így szinte töksötétben szálltunk le. Elemlámpát kellett kérnem, hogy ki tudjam tölteni a térképet.
Pénteken a változatosság kedvéért újfent fordulópont-felkeresõ számot írtak ki, ezúttal teniszpályák adtak fotótémát. A változás annyi volt a korábbiakhoz képest, hogy a feladatra adott két és fél óra a térkép és a fotók átvételével már indult is, tehát a tervezés is beleszámított az idõbe. Csaknem valamennyi gép tomboló szélben szállt fel, de volt, aki szikrázó napsütésben, más szakadó esõben, megint más szinte esti sötétségben startolt. A Kováts-Mészáros páros számára ez a szám - a hûtõvíz felforrása miatt - alig néhány percig tartott.
Záróünnepély IFR-ben
Visszatérve a reptérre kis ideig még bizakodtunk, hogy Rabnecznak sikerül megszerezni az elsõ helyet, de este a táborunkba látogató vetélytárs, Richard Rawes magabiztosságát látva kezdtünk megbarátkozni a gondolattal: Gábor ezüstérmes. A díjátadó csúszott vagy három órát, de így sem tudták kihirdetni a csapatverseny és a gyártók versenyének eredményét. Tel-jesen besötétedett, mire a mi Gáborunk a dobogóra állhatott. A vb méltó befejezéseképp gyönyörûen megkomponált, közel fél órás tûzijátékot produkáltak a rendezõk.
| Eredménylista Együléses hajlékony szárnyúak (17 induló) 1. Rawes Richard (Anglia) 10 348 pont 2. Rabnecz Gábor (Magyarország) 9801 pont 3. Nicholls Patrick (Anglia) 9458 pont Kétüléses hajlékony szárnyúak (24 induló) 1. Simon Baker-Anita Holmes (Anglia) 10 643 pont 2. Robert Grimwood-Chris Saysell (Anglia) 10 495 pont 3. Samir Elari-Cathy Amalric (Franciaország) 10 314 pont ... 8. Thuróczi Endre-Guti Gábor (Magyarország) 8940 pont 14. Ferinc Vince-Varga Zoltán (Magyarország) 6566 pont 16. Kováts Aurél-Mészáros Tamás (Magyarország) 6374 pont A kétüléses paratrájkok kategóriájában hét induló között a Kocsis István-Vargyai Lívia páros negyedik, a Szilágyi József-Szilágyi Krisztina páros ötödik lett. |
