A Csúcsgépek ellentézise
A Skyranger a megfizethető ultrakönnyű gépek referenciája a francia piacon. Úgy verseny mint képzés terén rég bebizonyított mindent, az építés, szerelés, karbantartás könnyűségét és repülésének élvezetét is beleértve.
Sajátossága, hogy csak kitben vásárolható, kisebb iparág állt rá az építésre, a használt gépek piacán így széles a minőségi spektrum.1990-ben született Toulouse környékén és rögtön be is futott egy önmagát még akkor definiálni sem igen képes piacon. Titka? Egyszerű, strapabíró, gazdaságos. A toulouse-i repüléstudományi egyetemeken (Sup Aero és Ensica) fejlesztették.
Alapos elméleti tanulmányok és hosszas piackutatás után „validálták” a „konceptet”, majd futtatták a projekten a nagyvas gyártás hivatalos technológiáját, el odáig, hogy a prototípust pozitívban 6 G-ig terhelték, kimutatták, hogy 10 mp-en túl képes 16°-os állásszögön repülni, mindenféle törésteszteket végeztek rajta, állítható: a szerény külső ellenére magas intelligencia van mögötte. Ezt tükrözi már a konstrukció is: szinte kizárólag csavarral rögzített egyenes (2017 és 2024-es) alumínium cső a vázszerkezet, melyen nincs hegesztés, ragasztás, popszegecs: a szerelés és a javítás gyermekjáték. Licensz alatt gyártott 198 példányt a Synergie nevű francia cég 1994 és 1998 között, 1999 óta Philippe Prevot, a Skyranger értelmi szerzője a gyártás gazdája (a Best Off színeiben) és egyben a kitek forgalmazója. A gyártás a Kievi Aeros Ltd-re bízták, a kitek előrehaladott állapotban érkeznek Franciaországba. Több mint 1200 darabot értékesítettek a világ minden táján, legtöbbet oktatási vagy mezőgazdasági munkára használják.
Összességében úgy háromszázezerre lehet saccolni a Skyrangerek összesített repidejét. Ne higgyük, hogy csak igáslóként áll helyt: a Skyranger számtalan kisebb babér mellett öt világbajnoki cím birtokosa. 2007 óta három változatban gyártják:
V-Fun (9,50 m-es fesztáv, ez az alap);
V-Max (9,50 m-es szárny, magasabb függőleges vezérsík, aerodinamikus motorburkolat);
Swift (8,50 m-es fesztáv, megnövelt teljesítmény)
Egyszerű de nem együgyű
Az anodizált alu vázszerkezetet és az összes aerodinamikai felületet fűzővel, tépőzárral vagy ezek kombinációjával rögzített vászon borítja, simán ráhúzva, mint valami harisnya. Számtalan nyílás könnyíti meg a repülés előtti ellenőrzést. A „look” és a Cx (légellenállási koefficiens) az ötletes műszaki megoldások ára. Itt-ott kilóg egy rúd, egy sodrony vagy csavar, a Dacron varrása sem túl esztétikus, helyenként akár gyűrött is lehet. Sebaj, a Sky Ranger-fan úgysem a szépségre hajt. A művészi értéket egyébként a vevő maga növelheti sok apró részlettel, mint például egy lakk fényezés, a kerék, futószár és dúc-burkolatok, a műszerfal berendezése és a csomagtér megoldása.
Az üzemanyagtartályok sima 30 l-es műanyag kannák, közvetlenül az ülések mögé rögzítve. A szélvédőt lexánból vágják. A teszt alkalmával haszált repcsin még ballisztikus mentőernyő is van, száraz felszálló tömege így 275 kg.
Egyszerű, de nem ügyetlen
Bár magasan a hasa, a beülés nem kínos. A két ülés közötti „közös” botkormány kétségkívül megkönnyíti a dolgot. A pillangó ajtókat erőteljes teleszkóp tartja felnyitott pozícióban. Akár repülni is lehet így, mérsékelt sebességgel. Az ülések kényelmesek, de nem ergonomikusak. Csakúgy, mint az oldalkormány pedálok, állíthatóak és egész laza testtartást biztosítanak. A botkormány a gerincet képező csövek közül ágaskodik. Ezekre a csövekre van fogatva elöl a motor, egy elmés és robusztus közösítő elem megoldja a két és négyütemű motorok tetszés szerinti integrálását.
A kezelőszervek elrendezése ésszerű, kivéve talán az ívelőlapokét, ez a kar túl hátra került. A felfüggesztés kellően puha, guruláskor alig érezni a talaj egyenetlenségeit. A motorzaj jelentős, a hangszigetelésen lehetne még dolgozni. A központi bot harmonikus és könnyed (opcionálisan rendelhető kétkormányos megoldással), a trimm közvetlenül mellette. Az oldalkormány-pedálok is csiszoltan, ellenállás nélkül működnek. Semmi rendkívüli, semmi meglepő. A motorpróba és a felszállás során kipróbált max motorteljesítmény megerősítik a meggyőződést: a hangszigetelésen kell még tökéletesíteni. A felszállási úthossz 150 m körül van, a legjobb tartós emelkedés 1000 Ft/min 90 – 95 km/h-val, ívelőlappal felszálló állásban.
Egyszerű, de nem igénytelen
A 912-es zajos, de legalább vibráció-mentes. ez klassz, mert mi sem idegesítőbb, mint egy Parkinsonos kisgép. Az ilyennek az órái meg vannak számlálva, minden vonatkozásban.
Jelen esetben a jó öreg 80 lovas kifogástalanul végzi a dolgát, húzza-vonja a Sky Ranger nem éppen gyönge testét. A nemrég tesztelt Ninjahoz képest jó eredménnyel. Akárcsak a Ninján, a sebességmérő pesszimista alacsony sebességtartományban és inkább optimistának tűnik odafent. A valóságban 99 km/-t mutat a GPS 3 500 ford/percen, IAS (műszer szerinti) 90 km/h-nál. 108 km/h a valós sebesség 4 000 ford/percen, amikor 100-at mutat a műszer. 120 km/h-nál és 4 500-as motorfordulatnál egy véleményen van a fedélzeti sebességmérő és a GPS, műszer szerinti 153 km/h-nál, 5 000-en már csak 148-at mond a GPS, maximális motorfordulaton, 5700-on 165-öt mutat a műszer, a GPS pedig csak 153-at fogad el belőle. A sróf állásszögének a beállítása végül is megfelelő, maximális terhelésen még mindig kellően dinamikus, kihúzza a Sky Rangert minden kényelmetlen helyzetből. Mintha csak orránál fogva vezetnék.
Megmagyarázhatatlan, de élvezetes. 120 km/h sebességgel folytatom a tesztet, hogy ne kínlódjon a csacsi. Ebben a sebességtartományban elviselhető a motorzaj, főleg annak, aki addig már tartósan halláskárosult lett.
Egyszerű és nem kényes
Különféle Skyranger-es tapasztalataimban egy állandó: nincs kettő, amelyik egyformán repülne. Ennek az oka elsősorban a változó minőségű építés. Előfordulnak persze megnyekkentett vagy „csak” rosszul beállított gépek is, egyik jobbra, másik balra húz. Nem egy megnyugtató érzés. Az első időkben gyártott gépeken könnyen elkallódott a golyó, a differenciált csűrőlapok később segítettek ezt korrigálni. A farokrész alatti tőkesúlyszerű stabilizátor javított a helyzeten és stresszmentesebbé tette a pilóta dolgát.
Összességében és általánosságban elmondható: a Sky alacsony tudásszint mellett is elérhető, stabil, használható járgány, nem érheti szó a ház elejét. Ilyenek voltak a Maestro és a Weedhopper, amelyek barkácsboltból szerzett alkatrészekkel és hozzávetőleges beállításokkal is jól repültek. Alaposan meghajkurásszuk a rendelkezésünkre bocsájtott gépet, evidens, hogy minőségi munkát végzett a „montőr”, az aki összerakta, a gép semleges és szimmetrikus, ez tagadhatatlan. Az orsózó szögsebesség -45° ról +45° -ra 2 másodperc körül van. A bot intenzív kitérítése után 1,5, 38 másodperces oszcilláció után találja meg eredeti állásszögét és irányát, ezt menetirányú lengéscsillapítás tekintetében csak dicsérni lehet.
Egyszerű, de nem veszélyes
Az alacsony sebességű repülés során mért adatok meggyőzőek, nem is érthető, hogy ilyen kis szárnyfelülettel hogyan lehetséges. 3 300 ford/perc-es motorfordulatnál a varió nem süllyed -100 ft/mn, alá, a Sky ívelőlap nélkül még vígan repül 60 km/h-val.Az egyensúly persze kényes ilyenkor, de a kormányszervek elég hatékonyak ahhoz, hogy meg lehessen tartani. ebben a helyzetben elég tovább húzni botot, hogy határozott és egészséges, majdnem szimmetrikus lebólintás következzék be. A kivétel spontán és azonnali hatályú, elég visszaengedni a botot oda, ahova magától is menne. Ívelőlap első állásban, a minimális sebesség 55 km/h-ra csökken, „full flaps” állapotban a Sky az 50-el kacérkodik. Az átesés ilyenkor már idegesebb, de még mindig nem gonosz a szándéka. 115 és 120 km/h között, ívelőlap nélkül -750 Ft/min a süllyedés, azzal már be lehet „esni” a legeldugottabb placcra is, és hol van akkor még a – 1400 Ft/min, amit csúsztatva értem el 140 km/h-nál…A földet érés sebessége picit eltér a három modellnél, de minden esetben formalitás. Szót sem érdemes vesztegetni rá. Elmondható, hogy repülés tekintetében békés és barátságos, olyan, mint amilyennek a Toulouse-i nagytudású repinzsellérek megtervezték.
Egyszerű, de nem gátlásos
A mérleg egyértelműen pozitív. A Skyranger Swift, a 912 UL változatában kiegyensúlyozott és sokoldalú. Ez a motorizáció tökéletesen megfelel neki, a teljesítmény, az alacsony üzemanyag fogyasztás, a 2000 órára emelt ciklusidő és a kitűnő értéktartás abszolút indokolják ezt a befektetést. De rengeteg előnye van még, a repülés élményétől kezdve a könnyen eladhatóságig. Esztétikai hibái és a zajszigetelés a leggyengébb pontjai.
Az általunk kipróbált Swift kitje 33500 €-ba került Áfástól, még ha 5 -8 ezer €-t is számolunk a kit építésére, akkor is megéri. A Sky Ranger Swift olyan mint az aranyrúd: biztos érték.
Kontakt
Best Off
Aérodrome de Montauban
00335 63 67 97 15
info@bestoffaircraft.com
www.bestoffaircraft.com
Műszaki adatok | |
Fesztáv | 8,50 m |
Hossz | 5,72m |
Szárnyfelület | 12,80 m2 |
Magasság | 2,40 m |
Száraz tömeg mentőernyő nélkül |
262 kg |
Max. felszállótömeg | 450/472,5 kg |
Max. terhelhetőség | +4/-2 G |
Üzemanyag | 2x30 liter |
VSO 472,5 kg-on | 64 km/h |
Vno / Va | 120 km/h |
Vne | 195 km/h |
15 m-re emelkedés felszálláskor |
320 m |
Oldalszél korlátozás | 30 km/h |
Alapár | 33 500 euro |
Szöveg és képek: Miguel De Horville
(ULMag)
Fordította: Szabó György
(ULMag)
Fordította: Szabó György