Horvát túra 2013

Eddig csak nagyot mondó pilóták színes beszámolóiból volt valami halvány elképzelésem a mostanra már hagyományosnak mondható One-Two-Fly szervezésű horvátországi túrák szépségéről.

Idén végre minden adott volt a személyes tapasztalatgyűjtéshez: repülőeszköz, időjárás és nem utolsó sorban 4 nap szabadidő. Most már én is tudok nagyokat mondani. Ez itt a sztori röviden:

1. nap: LHTL-LHSM-LDVA-LDZE-LDPM, 514km, 5ó 30p

Reggel fél nyolckor hangárnyitásra már Tökölön vagyok, cuccaimat belehányom a gépbe (ez még mindig a piros MTOsport), szkafander fel és 08.10-kor indulás. Az előző napok zivataros időjárása enyhülni látszik, de a hőmérséklet még ilyenkor alig kúszik fel 13 fok fölé. Fél 10 körül le is érek Sármellékre, jó, hogy 9-et beszéltünk meg a találkozóra a fertőszentmiklósi csapattal, de semmi gáz, mert még így is várunk vagy egy órát az indulásig. 6 giróból és 5 merevszárnyúból álló kötelékünk szuper szabályosan, repülési tervvel vág neki a Sármellék-Zágráb szakasznak. Kilépve Magyarországról, Zágrábhoz közel ér az első és egyben utolsó hidegzuhany.

Nem zivatarra kell gondolni: a horvát irányítókkal folytatott kaotikus rádiózás eredményeként alacsony katonai repülésekre hivatkozva egyszerűen visszafordítanak Magyarországra. Ilyen könnyen azért nem adjuk fel, Varazdinon szállunk le, ahol szerencsésen túlesünk a vámkezelésen is. Az időjárás délebbre nem túl biztató, de azt megkockáztatjuk, hogy a közeli Zvekovac reptérre átugorjunk. Itt már jóval barátságosabb fogadtatásban van részünk, tankolás és egy-két pizza betolása után este 6 körül indulunk tovább Medulinba. Isztria déli csücskéig még át kell repülnünk 1200m magas hegyeken pont a tengerpart előtt és ezen a vidéken kényszerleszállóhely elvétve található csak, viszont gyorsan tud változni az időjárás és a hegyek gyakran felhőbe burkolóznak. Az előttünk átvonuló zivatarok nyomait gőzölgő párapamacsok formájában még láttuk a talajon, de minden aggodalom ellenére eseménytelen és látványos repülés után landolunk napnyugta előtt pár perccel.


2. nap: LDPM-LDPV-LDPM, 80km, 1ó 40p

Habár tegnap megfogadtuk, hogy a mai napot a tengerparton sörözve fogjuk eltölteni, mégsem bírtunk magunkkal és reggeli után már ismét a reptéren voltunk. A nap hétágra sütött, enyhe szellő lengedezett, nem is kérhettünk volna többet. Mai úti célunk az isztriai parton északabbra fekvő Vrsar repülőtere, ahová bonyolult navigáció nélkül, egyszerűen a partvonalat követve jutottunk el. Kihasználtuk az alkalmat és leküzdve víziszonyunkat alacsonyan csapattunk végig, kerülgetve a parti erődítményeket, a vitorlások árbocait és a fürdőzőket. Az élmény intenzív volt, kétszer is, mert egy jól megérdemelt hideg bambi után már indultunk is vissza ugyanazon az útvonalon, ugyanazon a magasságon.


3. nap: LDPM-LDLO-LDPM, 100km, 2ó 50p

Ma is repülni kellett, nem is akárhogyan, hanem végig a tenger felett. Hozzá kell szokni az érzéshez, bízni kell a technikában, de az élmény felejthetetlen. Mali Losinj adja magát kirándulási célként, főleg levegőből megközelítve; mi a „panoráma útvonalat” választottuk, több szigetet is érintve. A tengerparton elköltött kiváló ebéd után, vettünk egy nagy levegőt és a tenger felett direktben repültünk vissza Medulinba.

4 nap: LDPM-LDZE-LHSM-LHTL, 496km, 4ó 50p

10 körül indulunk hazafelé és először a túra alatt hátszelünk van, így kevesebb mint két óra repülés után, még pont beesünk Zvekovacba a repülőnap előtt.
A fogadtatás most is királyi, ebédre forró babgulyást és hideg sört szolgálnak fel, persze csak annak akinek van pilótája a következő szakaszokra.
Sármellékre még épp zárás előtt érünk, hogy átessünk a beléptetési procedúrán, 5 perc után már indulunk is tovább, elkerülve a hosszított nyitva tartás horrorisztikus költségeit.
A régi és új barátoktól már csak a levegőben tudok elbúcsúzni, rajtam kívül mindenki Fertőszentmiklóson lebegtet a nap végén.
A repüléssel eltöltött négy nap után hétfőn még mindig 10 centire a föld felett jártam, ezért megfogadtam, hogy ezt a lehetőséget jövőre sem hagyom ki.