Hátimotor Hátimotor Motoros sárkány Kezdőlap Merevszárnyú UL Forgószárnyú UL Műrepülés Videók Galéria

Version francaise Versiunea în româneste
 
Forgószárnyas UL

Tél, még egyszer, becsszóra utoljára...


Tudom, az idei tél rövid volt, de túl későre esett. Ne is halljunk róla. Na jó, még csak pár sor erejéig. A hó nem csak a tél, hanem a hegyvídék velejárója, a hegy meg egész más.

Fly in Paris klub nem először szervez havas repülő tábort az Alpokban, Alpe d’Huez repterén. Az idén március 16 és 23 között szerény létszámmal (tizenegy fizetős vendég, plusz a szervezők és a hiénázó haverok) sikerült összejönni a tengerszint felett 2000 m-en de azért földi járművel is könnyen megközelíthető placcon. A hely külön előnye, hogy rengeteg egyéb szabadidős (és főleg rossz idős) tevékenységre van lehetőség, természetesen a síelésen túl.

Mondani sem kell, hogy a hét csapnivaló időjárással kezdődött, ami pont jól jött, hogy az elméleti oktatást is meg lehessen tartani. A hegyen nincs helye improvizációnak és hozzávetőlegességnek. Minden apró részletet tisztázni kell és alkalmazkodni hozzá. Olyan ismeretekre is szükség van, amilyeneket síkvidéken el sem igen lehet képzelni. Ilyen például a hó állapota és minősége:
friss, porhó, nehéz, letaposott, magassági, fagyott, délelőtti, délutáni, átalakult, s a többi.., ezektől az igen eltérő halmazállapotoktól függ majdnem minden.
A hegyen tapasztalható légköri viszonyok a nap és az évszaktól, a hőmérséklettől, a nappali-éjszakai hőmérséklet ingadozásától, az uralkodó és a helyi szelek kialakulásától függenek, az eltérések egyik napról a másikra, egyenesen drámaiak lehetnek. A csúszás érzete fel-leszállás közben nagyon izgalmas, főleg amiatt, hogy lejtőn megállíthatatlan. Ez is csak alátámasztja azt a tézist, hogy a megelőzés többet ér, mint a megoldás. A rádiózás külön értelmet nyer, annak a tükrében, hogy a várópontról nem látható a fináléban levő gép, az ugyanis alacsonyabban, ráadásul a domborzatba olvadva érkezik. A második napon már gyakorlatban is ellenőrizni lehetett az elméleti ismereteket.
6000 ft-en, 3-4° os hőmérsékleten tapad a hó, a felszállási úthosszok két-háromszorosak. Ez okozott némi stresszt. A környék domborzata miatt ajánlatos volt mindjárt felszállás után 8000-9000 f-re emelkedni, de még így is tériszonyt okozhatott egyeseknek a szirtek, sziklafalak és mögöttük az akár ezer méteres szakadékok váltakozása. Volt úgy, hogy a reptéren alig mozdult a levegő, de pár száz méterrel magasabban már 50-60 km/h volt a szél, még szerencse, hogy autogiróval repültek. A nyílt repülő szerkezetek pazar kilátást biztosítottak, a külső hőmérséklet ellen viszont készülni kellett : fűtött kezeslábasok és főleg kesztyűk, cipők, jól feltöltött rádiók és jelzőrakéták, ezek a magas hegyi repülés túlélőkészlete. A kerekekre (vagy helyett) használt sílécek kérdése még kiforratlan. Több elmélet és gyakorlat konfrontálódik még, ideális megoldás a látóhatáron túl... Jeges, letaposott hóban a motorosszánok által használt törhetetlen lécek tűnnek optimálisnak, mély hóban viszont a három hódeszka megoldás viszi a pálmát.
Ez a pár napos ismerkedés jó volt arra, hogy a kérdés távlatait felmérjék, jövőre majd gyakorolják a megszerzett tudást. Magniék is érdeklődnek a téli repülés iránt, amint ezt az alábbi képsor is bizonyítja.
Ennyi elég is lesz a 2013-as hó nekrológjának.
Legközelebb inkább az úszótalpas girózásról írunk.

Stephane Kübler beszámolója
alapján írta Szabó György
Képek: Fly In Paris        



 
Belépés
   

Kapcsolódó linkek
   

Hír értékelése
   

Parancsok
   

Kapcsolódó rovatok

Forgószárnyas ULMotoros sárkány

Tartalomkezelő rendszer: © 2004 PHP-Nuke. Minden jog fenntartva. A PHP-Nuke szabad szoftver, amelyre a GNU/GPL licensz érvényes.
Oldalkészítés: 0.01 másodperc