Htimotor Htimotor Motoros srkny Kezdlap Merevszrny UL Forgszrny UL Mrepls Videk Galria

Magyar vltozat Version francaise
 
Forgószárnyas UL

Vissza Odesszából


Indulás
Odesszából
A Fekete tenger északi partvonalát követve majd a Duna deltájának északi peremén haladva a 200 km Tulcea repteréig olyan precízen lett meg, hogy tíz perccel a reptér, egyben a vámhivatal zárórája, negyedórával a zivatar kitörése elõtt estek be.

A vámeljárás és a határõr-ellenõrzés ennek megfelelõen rekordidõ alatt meglett, az igaz, hogy 150 euróba fájt. Megnyugtató érzés volt számukra, hogy újra a jó öreg Európai Unióban lehettek. Másnap a Duna kevesebb, mint egy óra alatt elvitte õket Galatira, Albert Malaxa placcára.
Útban Tulcea felé
A Dunadelta
Albert a román ultrakönnyû repülés egyik megkerülhetetlen és mindenképpen legsármosabb alakja. Motoros sárkánnyal, UL merevszárnyúval és leginkább AN2-vel repül, nyaranta egyenesen a tengerparti fövenyrõl, eje ugratás és légi szafári a Dunadeltába, ez a kenyere. Vadeni-ben csinos kis reptere van, ahol két õr a nap huszonnégy órájában biztosít vagyonvédelmet, a cigánykérdés arrafele nagyon aktuális.
A lenyûgözött repcsik Tulcea nemzetközi repterén
Útban Galati-ra, a Duna déli oldalán
Albert Malaxa
A fogadtatás a Keleteurópában szokásos módon nagyon barátságos volt, a felázott futópálya ellenére minden érdeklõ kapott egy kört a giróval, este még egy borozással egybekötött dunai hajókázásra is meghívást kaptak. Idõjárási okok miatt dél felé kerülték másnap a Kárpátokat, Kiss Laci Sirna-i repterét érintve jutottak el a Craiovára. Ez a koszos-kopott város nem lopta magát a szívükbe, a hangárban hagyott dolgaikat megdézsmálták. Itt is a roma kérdés. Másnap nekivágtak a Kárpátoknak, a legnyugatabbra levõ hágón, Herkulesfürdõ és Karánszebes között, de az erõs turbulencia és a rossz látás miatt visszafordultak Drobeta Turnu Severin-re, ahol az éppen bõvítés alatt álló ultrakönnyû repterének osztályon felüli vendéglátó egységében fogadta õket Andrei, a helyi mágnás.
Craiova füves reptere
Minden érdeklõdõ kipróbálhatta a girót

A Duna Orsovánál
A Kárpátok Herkulesfürdõnél
A Temesvári (Cioca) repülõklub
Ez már Magyarország, Õcsény elõtt
Késõ délután már nyugodt körülmények között repültek át a Kárpátok nyugati oldalára, este már a temesvári repülõklub ünnepelte õket. A temesváriak méregdrága merevszárnyú gépekkel repülnek õrült módra és minden szabályt mellõzve, annak ellenére, hogy Sorin, a klubvezetõ és az úri társaság oktatója hivatásos pilóta. Manu, a gazdasági igazgató vendéglátós, a környék egyik legbefolyásosabb embere, ennek megfelelõ modorral repül. Az õ egyik luxus szállodájában töltötték az éjszakát, persze csak a klubtagokkal átmulatott vacsora után. Másnap délelõtt városnézés következett Temesvárott, majd hosszas agyalás a folytatást illetõen, a folyamatosan változó idõjárási feltételek miatt. Zágráb – Velence – Torino és az Alpok helyett végül inkább az északi út, Ausztria és Németország mellett döntöttek.
A Balaton
Indulás Spitzerbergbõl
Másnap szikrázó napsütés, erõs szél és turbulencia mellett repültek át Õcsénybe, ahol vitorla üzem volt, már meg sem lepte õket, hogy a reptéren milyen szimpatikus fogadtatásban részesültek. Az este értelemszerûen a szekszárdi borospincék feltérképezésével telt. Másnap irány Spitzerberg, Ausztriában. A tejszerû Balaton látványa az egész túra talán legvarázslatosabb emléke. Magyar légtérben nem sokat maradtak. Bár tették volna, mert másnap esély sem volt a folytatásra. Az LOAS reptér roppant kulturált hely, minden földi és légi jóban dúskálni lehet, de repülésre alkalmatlan idõjárásban azért csak nem az igazi.
Osztrák légtérben
Ismét Bajorország
Így aztán hagyták magukat az onnan 30 km-re levõ Pozsonyba csábítani, egy kis városnézés végett. Másnap hajnalban indultak tovább, még a délelõtt folyamán elérték a München melletti Günzburg (EDMG) repterét. Az akkor még csendes reptér a nap vége felé megtelt, az ultrakönnyû repülõ tevékenység igen pezsgõnek s változatosnak bizonyult. A németek is elismerõen csóválták a fejüket az Odesszát látott franciák elbeszéléseit hallgatva, de a meleg, õszinte baráti fogadtatás már elmaradt. Úgy tûnt Jérome-éknak, hogy ahhoz hiányzik a nyugateurópaiaknak a vasfüggöny mögött töltött néhány évtized. Az irányító toronyban húzták meg magukat éjszakára.
Összességében 5000 km-t repültek, 50 órát töltöttek a levegõben. Ezek a nyers számok, de hogy élményben mennyivel gazdagodtak, azt nem lehet leírni. Egy ilyen út egy évre képes feltölteni a lélek akkumulátorait.

Szöveg: Jerome Prompsy
beszámolója alapján írta Szabó György
Képek: Jerome Prompsy arhív



 
Login
   

Linkuri inrudite
   

Aprecierea articolului
   

Optiuni
   

Associated Topics

Forgószárnyas UL

Tartalomkezelõ rendszer: © 2004 PHP-Nuke. Minden jog fenntartva. A PHP-Nuke szabad szoftver, amelyre a GNU/GPL licensz érvényes.
Page Generation: 0.15 Seconds