A 2011-es szezon számomra kicsit nehezen indult be. Egy keresztszalag szakadás utáni térdmûtét majdnem egy évet elvett a repüléstõl, idén különösen megbecsültem ezért minden egyes levegõben töltött órát, és igyekeztem kihozni repülési lehetõségeimbõl a maximumot.
Így hoztam össze három világrekordot.|
|
Az elsõ kísérlethez, az 50 km-es zárt pályás sebességi feladathoz Sz. Gyuritól kaptam kölcsön a szépséges, piros kis boszorkát, a Plasmát, a Dudek jól sikerült versenyernyõjét.
 |
Koleszár Edina
Innen indultam döcögõs, termikes utamra koppig nyomott gyorsítóval.
Rá kellett jönnöm, – amit igazából rég tudok – hogy az 50 kilós testsúlyommal a sebességi feladatokat nem nekem találták ki, azzal a felületi terheléssel, amivel repülök, sohasem fogom tudni kihozni a legjobb teljesítményt az ernyõbõl. Hogy mégis nõi világrekordot érhet az 51,75 km/h-s eredményem, az azért van, mert nem túl nõies feladatfajta, és a léc még nincs túl magasra helyezve. A szívem mélyén igazából már le is mondtam a sebességrõl, de amikor Gyuri a napokban kiejtette azt a szót, hogy Hadron… Hát, akkor megmozdult bennem valami. És megjelent elõttem 30 kiló ballaszt képe. Khmm…Erre még gyúrok egy kicsit.
A szívem csücske az economy, abba minden tudományom beletehetem. Microlight osztályban ez a feladatfajta cseppre pontosan kimért és hitelesített 7,5 kg üzemanyaggal repült zárt pályás repülést jelent, háromszöget, vagy céltávot sok-sok betartandó játékszabállyal. Dudek Nucleonnal vágtam neki, Gyuri saját, sokat látott ernyõjével. Gyors, és bár nem termikelésre termett - lévén full reflex profilos motoros ernyõ -, nagyon jól tudtunk együtt dolgozni.
 |
 |
A labda most az FAI-nál van, hátra van még a ratifikáció. Tengernyi papírmunka, bizonyítékok, tanúk… A dokumentáció majdnem akkora kihívás, mint maga a repülés.
Azt szoktam mondani, hogy egy világrekord csapatmunka, akkor is, ha csak egy ember neve szerepel ott a végén. Én szívem szerint a világrekordot igazoló FAI diplomára a sajátom mellé odaírnám családtagjaim és barátaim nevét is, akik segítették az utamat, nélkülük nehezen ment volna. Remélem, egyszer lesz alkalmam meghálálni nekik.
Szöveg: Koleszár Edina
Képek: Szabó Péter
Képek: Szabó Péter
 |
Michel Carnet régi motoros.
A szakma minden hájjal megkent fenegyereke. Az elmúlt tíz évben folyamatosan ott van a hátimoros világ élvonalában, Ha a világ bármelyik táján benevez egy versenyre, jó eséllyel pódiumon végez. Õ csinálta meg az abszolút referencia motoros ernyõs magazint, a Paramotor Magazine-t, illetve a www.paramotormag.com portált, amibe aztán bevonta Markus Kinget és az XC Mediát.
 |
 |
 |
