Hátimotor Hátimotor Motoros sárkány Kezdőlap Merevszárnyú UL Forgószárnyú UL Műrepülés Videók Galéria

Version francaise Versiunea în româneste
 
Hátimotor

Generációváltás


A válság lehetőség. A természetes (vagy másmilyen) szelekció válság idején túlórázik. Ilyenkor hatékony igazán. Az átlagos elhull, a jóból a legtöbbet, némi szerencsével a legjobbat hajtja ki. Ez van az ernyőgyártókkal is. A hanyatló kereslet olyan fejlesztésekre, olyan újdonságok bevezetésére kényszeríti őket, melyek a motoros ernyők új generációját hívják életre.

Kezdő ernyőknél ez elsősorban a start-tulajdonságok vonatkozásában látványos. Ma már nem kötelező a tökéletes ernyőteregetés, még az A sort sem kell fogni. Szinte maguktól pattannak fel a levegőbe, állnak be a fej fölé, és türelmesen, engedelmesen várják, hogy felszállhassanak. Ha már felsegítették az ember fiát a levegőbe, ott vigyáznak rá. Csillapítják a turbulenciát, tudnak lassan és gyorsan is repülni. Ha beindul a szél, ez utóbbi tulajdonság a fontosabb. Fordulóban pont annyira stabilak, hogy élvezetesek legyenek, szinte mindent maguktól megcsinálnak a levegőben, leszálláskor pedig minden pontatlanságot megbocsájtanak, korrigálnak. Az öt-tíz éves ernyőkhöz képest ez olyan minőségváltást jelent, mint például Ladáról vagy Daciáról átülni Audira vagy BMW-re.
Gyúró reptér (remélhetőleg csak) átmenetileg zárva van, így Törökbálinton gyűltünk össze egy összehasonlító tesztelésre. Szerencsénk volt, öt órakor, amikor kezdtük, még 20 km/h-s alapszél volt 25-ös befúvásokkal, napnyugtára ez fokozatosan almult, így kifordulós starttal kezdhettük, hagyományos és power start technikás belefutós módszerrel egyaránt kipróbálhattuk az ITV, a GIN és a DUDEK új ernyőit.
A tesztelést Varga Norbi, Balázs (Rasta) Robi, Berkes Zsolt, Klocza Zsolt és jómagam végeztük, különböző teljesítményű és márkájú hátimotorokkal, többféle pilótabekötéssel. Az alábbiakban leírtak egyfajta szintézise véleményeinknek, feelingben természetesen voltak eltérések, a teljesítményadatok vonatkozásában azonban ugyanazt tapasztaltuk.

ITV DOLPO
MéretM
Cellák száma46
Szárnyfelület26,20 m2
Fesztáv11,80 m
Oldalviszony5,30
Max. felszállósúly140,00 kg
Legjobb süllyedés1,10 m/s
Sebesség37,00 km/h
Sebesség gyorsítóval48,00 km/h
MinősítésEN B

Az ITV új kezdő-haladó ernyője a Dolpo. Színösszeállítása és dizájnja sokkal izgalmasabb, mint elődjéé, a Dakotáé. Skysilkből varrják, ez a megszokott Skytexnél puhább, könnyebb anyag. A belépőél Mylarral erősített, a cellák töltődése így automatikus, még 10°-os oldalszélben is. Elég lágyan megemelni a hevedereket vagy hátradőlni, ha már bekötöttük magunkat, ellenkezés nélkül feljön az ernyő, holtpont nélkül felkúszik a zenitre, és közben magától ráfordul a szélre, csak arra vár, hogy a pilóta menetirányba helyezkedjen alatta, gázt adjon, és máris elemel. Még enyhe lengedezésben is lehetővé teszi a helyből felszállást és a párnahatásban történő gyorsítás nélküli meredek emelkedést. 5 km/h-s szélben meg lehet vele csinálni azt a mutatványt, hogy egyetlen lépésből fel, majdnem full féken, alig 20 m előrefele haladás alatt 40-50 m magasság nyerése után gyakorlatilag nulla vízszintes sebességnél az egyik fék felengedésével „sarkon fordulunk”, és hátszélben 40 km/h-ra gyorsulunk magasságvesztés nélkül. Ilyen mutatvány korábbi ernyőkkel elképzelhetetlen, mi több: életveszélyes lett volna. Korábban a kihívást egy focipályáról történő felszállás jelentette, ma már a teniszpálya tekinthető etalonnak, dróthálóval. Eddig egyetlen más ernyőnél nem tapasztalt STOL tulajdonságai ellenére a Dolpo tud gyorsan is repülni, tág sebességtartományában mindenhol stabil és játékos. Lehet vele lassan, laposan, úgymond „kézifékkel” fordulni, és lehet nagy sebességen 90°-ra bedöntve spirálozni. Fordulóból, spirálból finoman, harmonikusan jön ki, a repülés bármelyik fázisában meg tudja oldani azt, hogy ha a pilóta valamit elront, és számára szokatlan vagy ijesztő repülési helyzetbe kerül, elég, ha alaphelyzetbe engedi a fékeket és visszaveszi a gázt, az ernyő stabilizálódni fog a feje fölött és békés, lapos süllyedésbe kezd. Az alacsony repülési sebesség és a tökéletes elfékezhetőség úgy motorral, mint anélkül lehetővé teszi a lépés nélküli, helikopteres leszállást, már-már szélcsendben is.

GIN BOOST
MéretML
Kiterítveszárnyfelület25,15 m227,9 m2
fesztáv10,4 m10,95 m
oldalviszony4,34,3
Cellák száma3232
Max. felszállósúly135 kg160 kg
MinősítésEN B
A GIN-t eddig csak siklóernyős berkekben ismerték, motoros ernyőt csak azóta forgalmaznak, amióta bérmunkában ők gyártják a Paramania reflex profilos ernyőit. Mint korábban Dudekék, ők is sokat tanultak Mike Campbell Jonestól. A Boost már ilyen Paramania ihletésű ernyő. A siklóernyős feeling azért megmaradt, számomra talán túlságosan is. Az tény, hogy starttulajdonságai nem motoros ernyősek. Vékony, könnyű, Gelvenor-szerű anyagból készül, már enyhe szélben is feljön, az A sor fogása nélkül. A Mylar erősítésű belépőélnek köszönhetően a szélirányra sem túl érzékeny, nem akad el holtponton, meg is áll a zeniten, de a többi most tesztelt ernyővel ellentétben nem komálja a power startot. Nem véletlen: nincsenek zárt cellák, belső merevítések. Szélcsendben, belefutós startnál is lágyan, egyenletesen kell felvezetni. Korábbi ernyőkhöz képest ez elsőre úgy megy, mint a karikacsapás. A közepesen megterhelt ernyővel a felszállás igen kevés motorteljesítményt igényel. Pár lépés után lágyan emel el, a hasonló felületű ernyőknél megszokott tolóerő törtrészével. Ez is a válság lecsapódása volna? Olyan motoros ernyő, amelyiknek már-már nincs is szüksége motorra? Az biztos, hogy az elektromos hátimotornak ez lehetne az ideális társa. Repülni vele kétféleképpen lehet. Minimális motorteljesítménnyel, gazdaságos üzemmódban, termikeket, feláramlásokat, lejtőszelet szaglászva. Ilyenkor finoman adagolva a féket nagyon szűken, helyben lehet fordulni vele. Olyan szűken és mégis laposan, hogy már-már fedett pályás repülésre is lehetne használni. A kinyomott gyorsító úgy hat rá, mint utánégető a Mig 21bis-re. Ha nem is reactionös, de tiszteletre méltó sebességre gyorsul, vidáman, lendületesen lehet vele fordulózni, spirálozni. Fordulóváltáskor vagy spirálból kivételkor nem megy át intenzív emelkedésbe, mint az átlag siklóernyő, a sebességtöbbletet nem váltja be magasságtöbbletre. Ez azt bizonyítja, hogy motoros ernyő. A leszállást viszont lehet siklóernyősen, motor nélkül, félig fékezetten végrehajtani vele. Ebből a szempontból siklóernyő. Vagy kettő az egyben?

A csúcsernyők osztályában is van újdonság, mégpedig olyan, amilyenre évek óta várunk.

ITV LAPOON
MéretS
Cellák száma62
Szárnyfelület23,00 m2
Fesztáv11,60 m
Oldalviszony5,60
Max. felszállósúly113,00 kg
Legjobb süllyedés1,00 m/s
Sebesség40,00 km/h
Sebesség gyorsítóval57,00 km/h
MinősítésEN B
Az ITV a magas szárnyfelületi terhelésű reflex profilos ernyők irányába lépett tovább.
A Lapoon a Dakot Sportot váltja ki, teljesítményben is föléje helyezkedik, de leginkább passzív biztonságban és pilótával szemben tanúsított tolerancia vonatkozásában übereli.
Méretei 21-től 28,5 m2-ig. A 23-ast teszteltük, de érzem, hogy 85 kg pilótasúlyomnak a 21-es feküdt volna a legjobban. Mylar erősítéses belépőéle, zárt cellás szerkezete ReActionra emlékeztet. A hevederek meglepőek, spárgaszerűre csinosították őket, nem tudni, hogy a spórolás vagy az aerodinamika logikája mentén. Ha van légmozgás, a pillekönnyű Skysilk erőfeszítés-mentes felhúzást biztosít, szélcsendben pedig tetszés szerint lehet motor nélkül vagy csutkagázzal belefutni. Mindkét technikát imádja a Lapoon. Repülési tulajdonságai vonatkozásában azonnal érezhető, a fejlesztés elérte célját: magasabb az utazósebesség, jobb a siklószám, nagyságrendekkel jobb a turbulenciabírás és -csillapítás. Precíz és játékos, magas szárnyfelületi terhelésének köszönhetően totál csukásbiztos. Ami a legfeltűnőbb: motorral és üzemanyaggal számított 115 kg-os felszállótömegem ellenére a 23 m2-es Lapoon 1 m/s-ot süllyed velem alapjáraton, miközben a GPS 45 km/h-t mutat. A hátimotor légellenállásával együtt kacérkodni a 9-es siklószámmal, ez nagyon nem semmi.
57 km/h-s csúcssebessége a leggyorsabbak élbolyába sorolja. Ebben a vonatkozásában azonban „a világ második legjobb gitárosa”. A leszállás is gondtalan vele, persze a megfelelő technikával. Igazi telivér teljesítményernyőt fejlesztett az ITV, ami kezelhetőségének és passzív biztonságának köszönhetően szinte kezdő pilóták számára is elérhető.

Dudek NUCLEON
Méret232527293134
Cellák száma62
Szárnyfelület (m2)23,0025,0027,0029,0031,0034,00
Fesztáv (m)11,1411,6212,0712,5112,9413,55
Oldalviszony5,40
Süllyedés (m/s)min = 1,1 ; trim = 1,2-2,0 ; max = 3,0
Sebesség (km/h)min = 23 ; trim = 37–50 ; max = 62
Felszállósúly (kg)65–8075–9590–110105–130120–145140–175
Az igazi nagy újdonság azonban a Dudek Nucleonja. Erre az ernyőre már régóta vár a motoros ernyősök elitje. Két éven keresztül kotolták, bevallom, a vége felé már kezdtem kétkedni abban, hogy tudnak-e egyáltalán valami igazán átütőt, forradalmit alkotni a Reaction, a Plasma és a Synthesis után. Piotr Dudeket nem lehet rábeszélni, hogy a miniernyős divatot kövesse. Szerinte „normál” méretű és átlagosan megterhelt ernyő is lehet nagyon gyors, nagyon stabil, turbulenciára immúnis és abszolút csukásbiztos. A 23-as méretű Reactiont is csak nekünk gyártották, a 22-es Plasmát pedig a francia díler, Christophe Gonin (Tof) hosszas unszolására kezdték el gyártani. Nucleonból sem akarnak egyelőre kisebbet a 25-ösnél. Ezt elsőre nagyon zokon vettem, de amint ez majd később ki fog derülni, nem is olyan biztos, hogy szükség lesz rá. Ez alkalommal a 25-ös és a 27-es méreteket teszteltük.
A profil belseje a teljes fesztávon merevített, ami a turbulenciával szembeni ellenállását növeli, a „harmonikázást” kizárja. A cellák közti válaszfalak kiképzése és elosztása optimális, nem deformálódó profilt biztosít.
Az eddigi TST-t az ötletadó Michel Carnet által különböző versenyeken tesztelt új ALC kormányok váltották fel. A kis piros golyók nagyon jól kézbe foghatók és hatékonyan használhatók. Segítségükkel teljes sebességgel fordulhatunk anélkül, hogy az ernyő reflex tulajdonságait rontanánk. Másik újdonság a TEA (Torque Effect Adjuster). Célja az ernyőt a légcsavar forgásával ellentétes irányba elforgató nyomaték (precesszió) kompenzálása. A jobbra és balra is rögzíthető zsinór a hevedersoron található átlátszó műanyag hengerben rögzíthető, az éppen használt hátimotor precessziós tulajdonságai szerint.
A trimm, a fékek, az ALC és a lábgyorsító beállítása igényel némi figyelmet az ernyő előkészítése során. A könnyen szétválasztható zsinórzat ebben segít. A standard 20 mm-es hevederek kézre állnak, megfelelően merevek, jól kezelhetők. A belépőél nagyon kemény, de az egész ernyő összességében sokkal „páncélosabb”, mint az ITV vagy a GIN „selyemkendői”. Olyan repülő harckocsis benyomást kelt. Ennek ellenére különlegesen könnyedén jön fel. Amikor magától lefékez a zeniten, jól látható a leglényegesebb különbség a korábbi Dudek ernyőkhöz képest. A szárnyvégek sokkal szélesebbek, ettől inkább téglalap, mint elliptikus a formája. A megnövelt húrhossz a szárnyvégeken az ALC kormányzás hatékonyságát növeli.
Kifordulós startnál még erős szélben sem ránt magával felhúzáskor, elengedett fékkel is ott marad a helyén. Ilyenkor a felszállás néhány könnyed lépés csupán. Szélcsendben a belefutós start egyértelműen könnyebb a power start technikával. Ha ezt megfelelően hajtjuk végre, ellenállhatatlanul robban fel vízszintesre, motorteljesítmény függvényében már csak az az öt-tíz dinamikusan gyorsuló lépés kell, jöhet a belepumpálás a fékbe (merevszárnyú repcsiknél ez a felszállás közben történő ívelőlapnyitás), és máris lehet vízszintesen, párnahatásban gyorsítani. De a korábbi Dudek csúcsernyőkhöz képest a hagyományos, alapjáraton ketyegtetett motorral történő belefutás és csak az ernyő stabilizálódása után történő gázadás technikája is hatékonyan működik, sőt, a fékbe pumpálástól is el lehet tekinteni, néhány lépéssel odébb magától elemel a Nucleon.
Amikor idáig jutottunk, máris egyértelmű a fejlesztés két leglényegesebb eredménye: a felszálláshoz lényegesen kevesebb pilótatudás és még kevesebb tolóerő szükséges.
A levegőben azonnal kellemes élmények sorozatával ajándékoz meg a Nucleon. Dobálós körülmények közt gyorsra trimmelve jól csillapítja a turbulenciát, akárcsak a ReAction. Ami a kényelmet illeti, az új fékfogantyúk nekem jobban tetszenek a régieknél, vékonyabbak, jobb a fogásuk. Az ALC kormány golyói jól kézre esnek, nincsenek túl magasan, így hosszú távon kevésbé fárasztó a kezelésük, mint a gyakran túl magasra helyezett „klasszikus” TST szárnyvégkormányoké. Az ALC a trimm minden állásában használható, hatékonysága és pontossága figyelemre méltó.
Lassúra trimmelve a Nucleon viselkedése gyalogernyőre hasonlít. Még Solo 210-zel is kevesebb mint félgázzal tartja a nulla variót, a sebesség ilyenkor 40 km/h körül van. Teljesen behúzott trimmekkel csak az ALC-vel tök laposan és relatíve szűken lehet fordulózni. Ez termikeléshez szuper. A trimmet felengedve egyből meglódul az ernyő, a sebesség 50 km/h felé szökik, és ami fantasztikus: ilyenkor sem kell nyélgáz. Ezen a sebességen a legélvezetesebb a Nucleon. Lehet fékkel vagy ALC-vel fordulózni, de ami a nagy újdonság: lehet a fékfogantyút és az ALC golyóját egyszerre kézben tartva és azonos erővel húzva koordináltan fordulózni. Magyarázatképpen: a siklóernyők fékből fordulnak, picit úgy, mint a lánctalpas traktorok. Legyünk jóindulatúak és mondjuk azt, hogy ez olyasmi, mintha csűrőkormányuk volna, csak butább és nagyobb légellenállású. A korábbi TST, illetve a most bevezetett ALC működése olyan, mint az oldalkormányé. Míg a csűrő billenti a szárnyat, az oldalkormány legyezőmozgást vált ki. Egy merevszárnyú repülőgépen a kettőnek a koordinált működtetése teszi lehetővé a csúszásmentes fordulót. Ezt, pontosabban ennek a siklóernyőre lefordított megoldását vezette be Dudek Péter a Nucleonnal. Nem állítom, hogy ezzel forradalmasítja az ernyőzést, de nekem, és gondolom, hogy a legtöbb merevszárnyú pilótának nagyon szimpatikus. Gyorsítót kinyomva 60 km/h feletti sebességgel repülünk, akár turbulens körülmények között is, és nem kell hozzá barna nadrág. Ilyenkor célszerű csak az ALC-vel kormányozni és nem piszkálni a fékeket, hogy a reflex profil végezhesse az automata pilóta munkáját.
Az alapjáraton ketyegő, de forgó légcsavaros motorral a süllyedés gyorsra trimmelve 1 és 2 m/s között ingadozik, ami hihetetlennek tűnik a hasonlóan terhelt ReAction 2 és 3 m/s közötti értékeihez képest. A sebesség ilyenkor 50 km/h körül van. Lassúra trimmelve inkább 1 körüli értéket ad ki a varió 38-40 km/h sebességen, a siklószám tehát 7 körül lehet. A hátimotor kerete és a légcsavar nélkül reálisnak tűnik a 9-es siklószám. És most jön a hab a tortán: a csukásbiztonságot, a turbulenciacsillapítást és a 60 km/h feletti csúcssebességet „normál” mérettel és siklóernyőst meg nem botránkoztató szárnyfelületi terheléssel tudja, tehát jóval kisebb motorral és kevesebb üzemanyaggal beéri.
Összességében elmondható, hogy a válság előnyös a motoros ernyősök számára.
Gazdaságos, gyors, könnyen kezelhető és biztonságos ernyőket terem, ráadásul egyre olcsóbban, hogy eladhatóak legyenek.

Szöveg: Szabó György
Képek: Koszta Péter

A tesztdélután tapasztalatairól Berkes Zsolti, Varga Norbi és Balázs "Rasta" Robi külön is beszámolt, az alábbiakban az ő véleményüket olvashatjátok. Több szem többet lát!

Kapva kaptam az alkalmon, mikor Szabó Gyuri megemlítette, hogy van néhány vadi új, kipróbálható motoros ernyő. A tesztkörülmények a kifordulós startnak kedveztek.

Lassan megszokhatjuk azt a tendenciát, hogy a gyártók egyre könnyebb anyagból, egyre kisebb, nagy felületi terhelésű ernyőket gyártanak a motorral repülők kedvéért. Ennek egyik érdekes példája az ITW Awak a maga siklóernyő formájával és 18 négyzetméterével. Az Awakok között ez a legnagyobb:). Emlékeim szerint az első igazi motoros ernyőm egy Action 27-es volt 5 éve. Ez majdnem 10 m2 mínuszt jelent. Na de milyen is egy ilyen ernyővel repülni? A teszt kezdetekor erős szél és közepesen turbulens körülmények fogadtak. Az ernyő startja kiváló, könnyen és stabilan jön fel a mindössze 3,6 kg-nyi anyag. Repülés közben érdekes módon szinte semmivel sem kell több tolóerő, mint a mostani 23-as ReActionömnek. Az Awak nagyon fordulékony, jót lehet vele örömködni. Ezen az ernyőn csak lábgyorsító volt, amit nem kötöttem be, így csak alapon ítélhetem meg a sebességét: lassabb a mostani ernyőmnél, de nem lényegesen. A stabilitás hiányára nem lehet panasz, egy pillanatig sincs „jaj, most mi lesz” érzés…

A teszt következő darabja nem kifejezetten motoros példány és kicsit extrém is. Egy speedflying ernyőről, a GIN Bobcatjéről van szó. Alakját tekintve egy siklóernyő és egy ugróernyő keverékét látom benne 15 m2-ben összesűrítve. A start előtt csak úgy szabadon felhúztam, hogy milyen. Elsőre feltűnt az összetéveszthetetlen „gyerekpaplan” (by Andrea) mérete. Kérdeztem is a többiektől, hol a többi része, válaszul csak annyit kaptam, az nincs. Hevederzete egyszerű, hátsó trimmel ellátott, amit Gyuri tanácsára az alsó harmadban hagytam. A start még brutális szélben is könnyű a tekintetben, hogy nem ránt el, viszont figyelni kell arra, hogy pont középen jöjjön fel az ernyő.

Itt említem meg, hogy egy Snap 100-zal próbáltam ki. A kupola megfelelő ívelése után könnyen elemelt, azonban az emelkedéshez jóval több kakaó kell, mint általában, ez persze nem meglepő. Az ernyő alapvetően stabil, ha élesebb fordulót kíván az ember fia, a külső oldali fékkel is kontrollálni kell a dőlésszöget. Sebességben ez volt a teszt győztese. Az adatok olvasgatása, az ernyő nézegetése közben felmerül az emberben, hogy lehet-e ezzel egyáltalán repülni. Jelentem, lehet, és nem is éreztem extrémnek. Ezzel mindig lehet, csak a tolóerő legyen veled…Csak haladó pilótáknak:)

A vadonatúj fejlesztésű, Janus-arcú Nucleon következett a Dudektól. Ebből egy 25-öst próbáltam ki. Startja könnyű, átlagos pilótának is egyszerű. A heveder összetett, hiszen hátsó trim, lábgyorsító, fék és két szárnyvég-kormányzó golyó is található rajta. Itt a trimmel nagyon jól szabályozhatjuk, mit akarunk. Alaphelyzetben és az alsó egyharmadban az ernyő nagyon jól emel, startkor és hosszabb emelkedéskor ezt érdemes választani. Ha aztán kiengedjük a trimmet, szemmel láthatóan, érezhetően felgyorsul a Nucleon. Szóval, ha akartam, jól emelt, ha akartam, fene gyors volt. Bevallom, ezzel szórakoztam is egy kicsit. A stabilitás itt is elsőrangú, amolyan „dobd el a féket és nézelődj, az ernyő majd megoldja helyetted”. Ami a játékosságát illeti, hasonló a Synthesiséhez, lehúzott trimmel, fékkel és a golyókkal nem rossz, de igazából egy kicsit lustának éreztem. Persze lehet, hogy túl kicsi ernyőkkel repülök mostanában…. De ha valaki túrázni szeret nyugalomban, akkor verhetetlen.

A nap végére az ITV Dolpo maradt. Startja mind közül ennek a legkönnyebb. Teljesen lehúzott trimmel, kis széllel és fékkel helyből felszállósat is játszhatunk vele. Bámulatosan kis sebességgel lehet vele repülni, szinte megáll a levegőben. Persze tegyük hozzá, hogy ez volt a legnagyobb az általam próbáltak között: 27 m2. Végsebességben persze elmarad a többiektől, de nem számottevően. Ami még feltűnt, hogy nagyon ki kell hozni a sodrából a jól bedöntött fordulók elindításához. Tehát nagy gázadás, hirtelen elvenni a gázt, nagy bal fék (balra teker a motorom), majd ismét nagy gáz. Ekkor elindul, de csak erős kényszer hatására. Ha oktató lennék, nem félteném vele a növendékeimet. Ideális kezdőernyő.

Berkes Zsolt

Dudek Nucleon
Leginkább olyan, mint egy felspécizett Synthesis. A Reactionhöz képest trimmsebessége nagyobb, a hátsó trimmet kiengedve 46 km/h körüli. Végsebessége nagyjából megegyezik a Reactionével. Startja barátságosabb, viszont nem olyan fordulékony, fordulóban kevesebbet süllyed. A kisebb forduló miatt talán jobban lehet vele vitorlázni, kevesebb motorteljesítményt igényel, de ez még bizonyításra szorul.

ITV Awak 18
A legszimpatikusabb a kipróbált ernyők közül. Jól startol, barátságosan viselkedik, elég gyors. Fordulóban jól kezelhető, irányítható. Jól kiszámítható vele a wingover, érintő spirál, szinte „akrós” fílinget ad. Mivel nem reflex profilos, lehet, hogy erősebb időben könnyebben elcsuk, bár a nagy felületi terhelés miatt talán mégsem.

Gin Bobcat 16
Inkább mókás, repülésre nem annyira ajánlanám… Nagyon oda kell rá figyelni, fordulóban sokat süllyed és gyorsul, és folyamatosan a másik fékkel is korrigálni kell, ha bebillen vagy túlfordul, itt még a motorteljesítmény sem sokat számít. Szélben korrekt volt vele a felszállás, a leszállás is jól kiszámítható. A hátsó trimmet sajnos nem tudtam kipróbálni, csak kb. 3 centire tudtam kiengedni (beakadt).

ITV Lapoon
Nagyon könnyű start és leszállás. A levegőben elég kemény fékek, de jól fordul. Nincs lábgyorsító. Kiengedett hátsó trimmel max. 52 km/h volt a sebessége. Elég lassan repül, erősen turbulens időben vezetni kell. Kezdőknek ajánlható, barátságos viselkedésű, inkább siklóernyőre hasonlít.

Varga Norbert

Dudek Nucleon
A Dudek S-profilos ernyők számomra régóta kedvelt cuccok. Magas utazósebesség és kiemelkedő turbulenciatűrés jellemzi ezeket az ernyőket. Annak idején, amikor először láttam az Actiont, nagyon meglepett a stabilitása és a sebessége. Pár éve ősszel, amikor még normál profilos ernyővel motoroztam, elindultam egyik ismerősömmel egy több mint 200 km-es, 1 napos túrára. Az akkori csúcsernyő, az Action kigyorsítás nélkül lehagyott engem, én meg nem győztem nyomni a gyorsítót. Repülés közben egyértelműen érezhető, hogy a ReAction utódja, a Nucleon jobb siklószámmal rendelkezik, startnál könnyebben elemel, leszálláskor kicsit hosszabban kell lebegtetni. A fékeket úgy hangolták, hogy egy normál fordulóhoz nem kell gázzal megtámasztani, nem merül. Ez mindenképpen jó hatással lesz a fogyasztásra. Normál, cirkáló repülés közben nagyon stabil, úgy éreztem, hogy nehezebb lesz dinamikus repülést végezni vele, mint a ReActionnal, de amint kipróbáltam pár wingovert, teljesen egyértelmű lett számomra, hogy rendkívül akrobatikus ernyő is egyben. Wingoverben az éles fordulóváltásokat szinte magától csinálja, alig kell ráhúzni a fékekre. A Nucleon további két adottságban is megelőzte elődjét, ez a trimmsebesség és a végsebesség. A Nucleon lábgyorsító nélkül 50-nel utazik, lábgyorsítóval is megelőzi a ReActiont, 62-63 km/h végsebessége. A hevederen jól kézre áll a TST helyett kitalált piros golyó, amivel a szárnyvég-kormányzást végezhetjük. A piros golyót összefogva a fékfogantyúval szinte helyben fordul meg az ernyő. A legnagyobb ötlet pedig a precesszió kompenzáló zsinór. A Nucleonnal pont azt az ernyőt alkotta meg a Dudek, amire a legnagyobb célközönség vágyik. A Plasma sebessége, a Synthesis barátságossága és a ReAction manőverező képessége egy ernyőben: ez a Nucleon.

Balázs „Rasta” Róbert


 
Belépés
   

Kapcsolódó linkek
   

Hír értékelése
   

Parancsok
   

Tartalomkezelő rendszer: © 2004 PHP-Nuke. Minden jog fenntartva. A PHP-Nuke szabad szoftver, amelyre a GNU/GPL licensz érvényes.
Oldalkészítés: 0.03 másodperc