Hátimotor Hátimotor Motoros sárkány Kezdőlap Merevszárnyú UL Forgószárnyú UL Műrepülés Videók Galéria

Version francaise Versiunea în româneste
 
Forgószárnyas UL

Calidus


Afféle igazi északnémet egész napos áztató esőben érkeztem március 11-én délben Hildesheimbe. Lelkemben már leszámoltam a repülés lehetőségével. Nagy meglepetésemre két girót is láttam a reptér légterében. Nem hittem a szememnek.

Az ultramodern gyárban nagy volt a láz. A DULV szakemberei jelenlétében éppen az első sorozatgyártott Calidus szűzfelszállásához készülődtek.
Az Autogyro Europe embereire jellemző kemény kézfogások után kezdődött a berepülés. Az eső időnként szitált, néha zuhogott, de pár pillanatra néha a nap is előbújt a drámaian sötét felhők mögül.
A gyárudvarról egyből a hildesheimi polgári repülőtér betonjára gurult ki a Calidus, maga Otmar Birkner, a tulaj ült a botkormánynál. A 912-es Rotax főtengelyéről a tolólégcsavarral ellentétes, tehát az árboc felőli oldaláról elektromágneses tengelykapcsolóval működtetett felpörge-tőmechanizmus segítségével a 8,4 m-es rotor pillanatok alatt felpörgött, és a közel pályairányú 15 km/h-s szélben a Calidus alig negyven méteren elemelkedett. Otmar visszavett a motorteljesítményből, hosszasan tangentálta a betont, majd amikor meggyőződött róla, hogy minden kormányszerv tökéletesen működik, intenzív emelkedésbe vitte a gépet, és kezdetét vette egy húszperces kűr, melyhez foghatót air show-kon láthatni. Negatív g-s figurák persze nem voltak, de azt leszámítva minden, ami a száj eltátásához szükségeltetik. Az autogirókra jellemző dinamizmus és fordulékonyság, a lassúról gyorsra váltás képessége nem lepett meg, amiben viszont a Calidus soha nem tapasztaltat produkált, az a csúcssebesség és a hihetetlenül alacsony zajszint. Precizitásáról annyit, hogy amikor a helyi fotó- és tévéstábok kereszttüzében végrehajtott látványelemek után Otmar kilebegtetett a beton elején, és tovább forgó rotorral lépésben vagy kétszáz métert taxizott a futópálya közepén ázó stábig, feltűnt, hogy nem forognak a kerekek. Valójában egész idő alatt pár centiméter magasan repült, úgy, hogy a lökéses szél ellenére se le nem érintette a kerekeket, se fel nem emelkedett arasznál magasabbra. A stáb előtt aztán gyakorlatilag megállt a levegőben, és úgy tette le a girót, mint tollpelyhet a fuvallat. A kerekek felet sem fordultak, a futó kompozit rugóstagjainak semmi dolga nem volt.
Ebben a döbbenetes mutatványban az a leglényegesebb, hogy állíthatom, semmi brahi, semmi túlzás, semmi felesleges bevállalósdi nem volt. Csak színtiszta német professzionalizmus és komolyság, szigorú szakmai teljesítmény. Csak éppen át-átvillant rajta az életöröm és a sikerélmény, mint a mogorva nimbostratusokon a napfény.
Az Autogyro 2003 óta gyárt forgószárnyas UL repcsiket. Szerte a világban hatszáznál is több MT 03 és MTO Sport repül. A piac nyomására tavaly nyáron kezdtek el dolgozni egy zárt, fűtött-hűtött utasterű girón. A Magnival ellentétben az egymás mögött ülős, ún. tandem üléselhelyezésre szavaztak, ennek a megoldásnak nem csupán aerodinamikai előnyei vannak, hanem az is, hogy adott a plexibuborék és a szélvédős nyílt utastér lehetősége. Márpedig nyáron, különösen melegebb égtájakon ez az igazi élvezet. A teljesen burkolt motor zajszintje abszolút lopakodós. Ezen az 1-es szériaszámú példányon állítható háromtollú Ivoprop volt a tolólégcsavar, ez 180 km/h-s utazósebességet tesz lehetővé, ami jó 40-nel több, mint a legtöbb giróé. A műszaki megoldásokról majd részletesen a későbbiekben, egyelőre annyit, hogy az árboctól előre önhordó a kompozit- (opcionálisan lehet szénszálas) karosszéria. A rotort „teleflex” rendszerű, az árboc kompozitburkolata alá rejtett kábelekkel mozgatják oldalirányban, a farokrészt a korábbi négyzet helyett kör keresztmetszetű acélcső tartja, ez szilárdságtanilag és a tolólégcsavar zajszintjének a csökkentése szempontjából is előnyösebb. Ami viszont a legfontosabb: száraz össztömege még full extrás műszerezettséggel is 250 kg alatt marad, ami feleslegessé teszi a 914-es, turbós Rotax használatát, viszont megengedi a 40 cm-rel rövidebb, 8 m-es rotor használatát, ami olyan előrelépés, mint motoros sárkányban a 21 m2-es szárnyról a 15-ösre való áttérés.
Annyit még elárulunk, hogy a miénk lesz a 05-ös szériaszámú, összeszerelését közvetlenül Friedrichshafen után kezdik el.

Szöveg: Szabó György
Képek: Autogyro Europe


 
Belépés
   

Kapcsolódó linkek
   

Hír értékelése
   

Parancsok
   

Kapcsolódó rovatok

Forgószárnyas UL

Tartalomkezelő rendszer: © 2004 PHP-Nuke. Minden jog fenntartva. A PHP-Nuke szabad szoftver, amelyre a GNU/GPL licensz érvényes.
Oldalkészítés: 0.03 másodperc