Az IstenszĂ©ke Marosvásárhelytõl hatvanvalahány kilomĂ©terre levõ 1381 m magas vulkáni eredetĂ» hegycsĂşcs a Kelemen-havasokban. A Maros mentĂ©n Ă©szak fele az elsõ magaslat, amit tiszta idõben a Maros völgyĂ©bõl már LudasrĂłl is látni lehetett, mielõtt a Ceausescu-korszakban Ă©pĂĽlt vásárhelyi vegyikombinát meg nem oldotta volna a völgy tartĂłs környezetszennyezĂ©sĂ©t. Gyerekkorunkban egyfajta babonás tisztelettel emlegettĂĽk, nemcsak a hely mĂ©ltĂłságteljes látványa miatt, nem pusztán a csĂşcsot körĂĽlölelõ irdatlan erdõsĂ©g mendemondái, tĂĽndĂ©rekkel Ă©s barnamedvĂ©kkel vegyes mondavilága miatt (ne feledjĂĽk, hogy Wass Albert hĂres-neves funtineli boszorkányának a placcárĂłl van szĂł), hanem azon egyszerĂ» oknál fogva is, hogy az IstenszĂ©ke megmászása jĂł kondĂciĂłban levõ turisták számára is egĂ©sz napos megerõltetõ tĂşrának számĂtott.
Annak idejĂ©n hajnali nĂ©gykor kellett indulni a völgybõl, hogy napnyugtára vissza lehessen Ă©rni, elcsigázva, de a látottaktĂłl elvarázsolva.Ebben a kontextusban kissĂ© nagykĂ©pĂ»nek tĂ»nt az a beköpĂ©sem, augusztus tizenkettedikĂ©n, egy kánikulai munkanap után, amit a marosvásárhelyi fuvarozĂłcĂ©g irodájában girheltĂĽnk vĂ©gig, hogy stresszoldás vĂ©gett ugranánk fel az IstenszĂ©kĂ©re. Az abszurdnak tĂ»nõ gondolatot tett követte. Hat Ăłrakor már kĂ©szĂĽlõdtĂĽnk a felszálláshoz a marosvĂ©csi KemĂ©ny-kastĂ©lytĂłl pár kilomĂ©terre Ă©szakra, az elsõ Ăşt menti kaszálĂłn. A magasságmĂ©rõ QNH 610 m-t mutatott, a hõmĂ©rsĂ©klet bõven harminc fok felett, a levegõ pedig Ăşgy állt, mint a cövek. Klocza Zsolti Ros 125-össel szerelt RedbackjĂ©hez a 23 m2-es Reactiont, Ă©n pedig a megszokott Redback SimĂłhoz a legkevĂ©sbĂ© gyors felszállást igĂ©nylõ tandemernyõt, a 43 m2-es Thankát teregettem. Motiváltságunk hibátlan felszállást eredmĂ©nyezett. A hĂg levegõben nem ment könnyen a magasság nyerĂ©se. A domborzat majdnem olyan tempĂłban nõtt alánk, mint ahogy emelkedtĂĽnk. Mire megĂ©rkeztĂĽnk a hegy lábához, beindult a völgyszĂ©l, Ă©s megoldotta az emelkedĂ©ssel kapcsolatos gondokat. Igaz, a lombkoronák magasságában kellett maradni, hogy a plusz egyes-másfeles variĂł meglegyen, de Ăşgy saccoltuk, hogy elĂ©g meredek a hegyoldal ahhoz, hogy hajtĂłmĂ»leállás esetĂ©n vissza lehessen siklani a hegy lábánál elterĂĽlõ legelõre. Az idõ mĂşltával Ă©s a magasság nyerĂ©sĂ©vel nĂ©gyzetes arányban jött a segĂtsĂ©g a lejtõtõl. Ă–tven perc elteltĂ©vel alattunk volt az IstenszĂ©ke, a kilátĂłrĂłl elcsigázott Ă©s boldog turisták integettek felĂ©nk. Motorjaink már alapjáraton duruzsoltak, Ăgy nem aláztuk meg sem õket, sem a helyet, pár perc eufĂłria után Ăgy is azon vettĂĽk Ă©szre magunkat, hogy kĂ©tezer mĂ©ter felett vagyunk. MegkezdtĂĽk a sĂĽllyedĂ©st visszafele, Ă©s amint leĂ©rtĂĽnk a völgybe, láss csodát, ismĂ©t hátszelet Ă©szleltĂĽnk. GPS-em nemsokára hetven feletti Ă©rtĂ©kekkel kápráztatott el. A napnyugta közeledtĂ©vel beindult a lefele áramlás a völgyben, Ăgy alig hĂşsz perc alatt a felszállĂłmezõ felett voltunk. Akkor ment le a nap a MezõsĂ©g lankái felett. Kevesebb mint egy Ăłrára rá már ismĂ©t Marosvásárhelyen voltunk, a VĂkend telepen öblĂtettĂĽk le az Ăşt porát SĂłlyom bácsi kocsmájában. BruttĂł nĂ©gy Ăłra alatt megjárni az IstenszĂ©kĂ©t, ekkorát ott mĂ©g senki nem mert hazudni.
Ha már Isten segĂtsĂ©gĂ©vel megjártuk az IstenszĂ©kĂ©t, gondoltuk, el kellene látogatni Wass Albert szĂĽlõföldjĂ©re is, a MezõsĂ©gre, levegõbõl nĂ©zni meg, hogy mi maradt a bölĂ©nyesi lankákbĂłl, ahol Buzát nevĂ» õse i. sz. 1000 körĂĽl hont foglalt magának, a SzĂşnyogok szigetĂ©t, ahova kunok, tatárok, törökök, de mĂ©g inkább a magyar Ă©s osztrák uralkodĂłk pribĂ©kjei elõl menekĂĽltek a pogány magyarok, meg persze a záhi tavakat, ahol az utolsĂł táltos Ă©lt. Erre a repĂĽlĂ©sre augusztus 17-Ă©n kerĂĽlt sor, de nem volt egyĂ©rtelmĂ» sikertörtĂ©net. Hidegfront utáni erõs, lökĂ©ses szĂ©lben araszolgattunk nyugat felĂ©, fĂ©l Ăłra kellett hozzá, hogy a Maros völgyĂ©t elhagyjuk. Amikor a faragĂłi tavak után feladtuk Ă©s visszafordultunk, 90 km/h-nál is nagyobb volt idõnkĂ©nt a GPS-sebessĂ©gĂĽnk. Na majd legközelebb, ha az Ă–registen is Ăşgy akarja.