Tóth Róbert az ultrakönnyû movitok után egy merevszárnyú UL-t tesztelt, a változatosság kedvéért ismét Csehországban. Idõközben megnyerte a vitorlázórepülõ nemzeti bajnokságot is, most azonban a VL–3 típusú UL-lel kapcsolatos tapasztalatait osztja meg az olvasóval.
A VL–3 gyártója, a choceòi KLN alapvetõen autóbuszok számára készít mûanyag alkatrészeket, tulajdonosai mégis a VL–3 fejlesztését és gyártását tartják az egyik legfontosabb projektjüknek. Ennek az az oka, hogy Choceò városában nagy múltja van a repülõgépgyártásnak, a cég gazdái pedig szeretnék továbbvinni ezt a hagyományt.|
|
 |
Több magyar szakértõ, aki tesztelte a VL–3-ast, jó véleménnyel volt róla.
– A késõ délutáni órákban, nyugodt idõben repültem a VL–3-as behúzható futós, 100 lóerõs Rotax 912 motorral és állítható, háromtollú légcsavarral szerelt prototípusával – mondja Tóth Róbert. – Vitorlázórepülõ pilótaként nincs túl nagy viszonyítási alapom – bár Z–142-essel és Falkéval is repülök, utóbbival rendszeresen –, de annyi biztos, hogy a VL–3 a szárnyfelületéhez képest megdöbbentõen jól kezelhetõ. Kicsi, mozgékony gép, két ujjal vezethetõ, olyan minimális kormányerõvel, amilyennel még nem találkoztam. Hihetetlenül gyors. Felszállás után behúztam a futómûvet, és beállítottam a gépet nulla varióra.
230–240 km/h-s sebességgel utazott, de 250 km/h fölött is kipróbáltam… A földrõl nézve pedig valósággal cikázott a látóhatáron. Budapestrõl az ország bármely pontját el lehetne érni vele egy órán belül. Nem véletlen, hogy ezzel a típussal tartják az egyenes vonal mentén repült sebességi világrekordot a merevszárnyú, kétüléses UL-ek alkategóriájában.
Az átesési sebesség 65 km/h – ami elõírás a merevszárnyú UL-eknél, de számos típus elég neccesen fér bele… A VL–3-assal csukott fékszárnnyal valamivel 65 km/h alá tudtam menni anélkül, hogy átesett volna.
 |
A típus rendelhetõ fix és behúzható futós kivitelben is, sõt a gyárban igény szerint vonószemet is tesznek rá, azaz vontatásra is alkalmas. Bár Magyarországon vontatásnál inkább a nagyobb és erõsebb motoros gépeket részesítik elõnyben, remélhetõleg változni fog ez a gyakorlat.
Addig is ajánlom ezt az UL-t mindenkinek, aki szívesen kihasználná egy gyors, könnyen kezelhetõ, túrázásra és rekreációs repülésre is alkalmas UL elõnyeit, úgymint például alacsony fenntartási költségek.
 |
 |
Fesztávolság: 8,44 m
Hosszúság: 6,24 m
Magasság: 2,05 m
Szárnyfelület: 9,77 m2
Átesési sebesség: 65 km/h
Max. vízszintes sebesség: 280 km/h
Utazósebesség: 210–250 km/h
Maximális megengedett sebesség: 300 km/h
Motor: 100 LE
Emelkedõképesség: 6 m/s
Fogyasztás: 8–12 l/h
Üzemanyag-kapacitás: 90 l
Üres súly: 291 kg
Világrekord a VL–3-assal
Ezzel a típussal döntötték meg az egyenes vonal mentén repült sebességi világrekordot a kétüléses merevszárnyú UL-ek alkategóriájában. A gép személyzetét Jiøí Unzeitig pilóta és Vìra Vavøínová navigátor alkotta. A kísérletet 2005. október 19-ére idõzítették, a Hoøovice repülõterérõl szálltak fel. A 17 400 méteres kurzus, melyen a rekordot repülték, Beroun és ®ebrák között vezetett. A pilóta és navigátora annak ellenére döntöttek a rekordkísérlet megkezdése mellett, hogy az idõjárási viszonyok nem voltak ideálisnak mondhatók – turbulencia, oldalszél, rossz látás nehezítette meg a dolgukat. A kurzuson négy pontot kellett érinteniük.
Az eredmény kiértékelése után bizonyossá vált, hogy a páros a korábbi, 1999-es rekordot közel 10 km/h-s sebességgel haladta meg, azaz csaknem 275 km/h-s sebességgel repült. Fontos megemlíteni, hogy a kísérletet a VL–3 elsõ prototípusával repülték meg, melynek konfigurációja megegyezik a szériagépekével.
2006 márciusában az FAI (Nemzetközi Repülõ Szövetség) hitelesítette a rekordot.
