Repülésbõl nem lehet megélni – tartja a veretes mondás. A zalakarosi és sármelléki repülõtéren mûködõ BE-SZI TOP Légiszolgáltató Kft. – mintegy rácáfolva a fenti bölcsességre – 1998-as alapítása óta meghatározóvá vált a hazai kisgépes vállalkozások között. Eközben abszolút nyitottak a „civil szféra” felé is: pünkösdi repülõnapjukra feltûnõen sokan látogattak el, akik személyesen tesztelték a rendezvényen felvonultatott repülõgépeket.
Lapzártakor még nem volt pontos adat az érdeklõdõk számáról. Annyi bizonyos, hogy a „rendfenntartásban” közremûködõ polgárõrök a háromnapos rendezvény második napján a zalakarosi repülõtér közvetlen vonzáskörében nagyjából 1200 autót számoltak meg.A harmadik nap Veres Zoltánnal és Besenyei Péterrel „kiegészült” programjára pedig vélhetõen még többen voltak kíváncsiak. Mûrepülõ virtuózaink nem is hazudtolták meg magukat: Zoli láthatóan a negatív figurákat részesítette elõnyben, Peti a tõle megszokott határozottsággal és dinamizmussal repült. Nagy sikert aratott a Vörös Sólymok elnevezésû ötfõs – pontosabban ötgépes – SF–25 Falke-kötelék, a Jak–18, továbbá – Tóth Csabával a bal egyesben – az AN–2. Bemutatkozott a méltán népszerû FK ultrakönnyû gépcsalád mindhárom tagja: az FK–9 Mark3, az FK–12 Comet és az FK–14 Polaris is. Az ejtõernyõsök – többnyire tandemben – szinte folyamatosan „üzemeltek”. A rendezvény egyik díszvendége, Bochkor Gábor az FK–12 Comettel és persze a BE-SZI TOP Repülõiskola vezetõ oktatójával, Gombkötõ Szilárddal ment el bemutató körre, a levegõbõl élõ egyenesben közvetítve a tapasztaltakat. A rádiós „bátorságán” felbuzdulva számos érdeklõdõ utasként vállalkozott a repülésre. Típusok tekintetében a bõség zavarában tobzódhattak: választhatták az említett AN–2-est, Jak–18-ast vagy FK–12 Cometet, de – egy mûrepülés erejéig – akár az oldtimer Zlin 226-os Trénert és pilótáját, Tóth Tamást is. A légtér csak a kisebb lokális esõk idejére vált szabaddá, egyébként mindig akadt látnivaló az égen, ráadásul egy meglepõen felkészült konferanszié, Huszár Hajnalka – a Pápa Városi Televízió munkatársa – közérthetõ magyarázata kíséretében. Szilárdék mostanra jelentõs rutint szereztek a rendezvényszervezésben: a BE-SZI TOP fennállása óta több repülõnapot szerveztek országszerte, de Zalakaroson az idei volt a második. Tevékenységük egyik fõ pillére persze továbbra is az oktatás – náluk bármit meg lehet tanulni, ami a kisgépes repüléssel kapcsolatos, ráadásul barátságosnak mondható árakkal dolgoznak. A reptér persze mindenki más elõtt is nyitva áll, hártyás és merev szárnyút egyaránt szívesen látnak Zalakaroson. A placc 30x1000 méteres füves pályával (02–20) rendelkezik. A vendégek a reptéren lévõ faházban szállhatnak meg, „kültéri” vizesblokk és gépkocsiparkoló is rendelkezésre áll. A hangárban ugyan nem tudnak helyet biztosítani a vendég gépek számára, de különben mindent lehet, méghozzá teljesen ingyen: sátorozni, a faházban aludni, repülni (illeték fizetése nélkül), kirándulni a Kis-Balatonhoz vagy meglátogatni a reptértõl csak egy köpésre lévõ „full extrás” gyógyfürdõt és strandot. Megfontolandó ajánlat, különösen annak fényében, hogy még a transzfert is díjmentesen biztosítják a fürdõig.
Hogy mi lehet a BE-SZI TOP sikerének a titka? A kemény munka mellett talán az, hogy Szilárdék kisrepülõgépes múltjuk ellenére sem ragaszkodnak foggal-körömmel a "komoly" általános kategóriához. Tevékenységükben meghatározó szerepet játszik egyebek közt az ul-repülés. Mindebbõl persze nem szeretnénk messzemenõ következtetéseket levonni, de tény, hogy ez a fajta rugalmasság pedig nemcsak a vállalkozás életképességét növeli, hanem a repülés határait is kiszélesíti.
Mezei Kati írása, Szabó György fotói